pupublogja

pupublogja

SALÁTAPOSZT

Na, ez most nem lesz egy irodalmi remek (nem, mintha a többi az lenne, de mégis…) – csak ami úgy eszembe jut! Tegnap meghallgattam Vadai Ágnes fórumát Budapesten.
Vadai jó politikus, jó szónok, kézben tudta tartani a rendezvényt, emellett kedves, de határozott.
Bárki is lesz a társa, annak mindig jó lesz résen állni, mert ott nemigen lesz mellébeszélés - a nő okos, emellett rengeteget tud beszélni, hálistennek általában okosan.
Két témakör került megvitatásra, az egyik a nők szerepe a politikában, erről kiderült, hogy van még mit tenni, ami nekem azért túl nagy meglepetést nem okozott,.Kiderült, hogy a DK e tekintetben olyan, mint oázis a sivatagban – ez viszont kissé túlzás, lehetne abban az oázisban még a pálmák számát szaporítani.
Majd bemutatásra került egy kedves lány, ötödéves joghallgató, mint aki várományos az őszi tisztújítás után egy elnökségi tagságra.
Na, ez azért nem annyira tetszett, habár a hölgy csinos, ha a jogon eltöltött öt évet, akkor okos is bizonyára, de azért nem lenne nagy baj, ha lenne az ilyen káderkiválasztásnak valamiféle – ha nem is kőbevésett - rendje, a fiataloknak meg lenne szervezete, melyben megmutathatnák a képességeiket.
Tudom, van öreg zenész meg van jó zenész, de azért a baromfiudvarban sem azt látni, hogy a kakasok a kiscsirke vezényszavára masíroznának, vagy a tojásokból kiszűrődő hangokat fülelik.
Van azért a nők szerepével kapcsolatban kis ellentmondás, mert bár létezik hátrányos megkülönböztetés, de szerintem a helyzetük éppen olyan, amilyet kialakítanak maguknak, merthogy ők vannak többen.
Bárhol, bármikor egyszerűen a számarányuknál fogva döntési pozícióba kerülhetnek, főleg, ha mondjuk, ott kezdik, hogy a funkcióra jelöléseknél gondoskodnak létszámarányos képviseletükről, hiszen a szavazók között több a nő, mint a férfi.
Csak hát a nők nem nagyon szeretik a női politikusokat , ami ha Selmeczi Gabikát nézem, akkor logikus és érthető, de hát nem az aggbarbie a női politikus etalonja, ugye.A szociknak egy időben remek női politikusaik is voltak, már ameddig voltak egyáltalán remek politikusaik, ugye…
Szóval itt is úgy van, hogy egyszerűbb panaszkodni, mint dolgozni, harcolni kicsit az érdekeinkért.
Téma volt még az összefogás helyzete, ami szintúgy azzal a konklúzióval zárult, hogy a DK semmi jónak nem elrontója, de ettől persze még olyannak kell lennie a fogadjistennek, mint amilyen az adjonisten, amiben mellesleg igazuk is van.
Ami viszont megrázó volt, az a célpont áthelyezése a tagság körében, ami katonáéknál sem egy egyszerű feladat, lehet hibás maga a döntés és nagyokat lehet hibázni közben is.
Valahogy nekem – legyen az szocialista, szolidarítson vagy legyen a DK tagja - lassan úgy néz ki, hogy a fő ellenséget mindegyikük a másikban látja, nem pedig az alcsúti bohócban.
A harmadik mondat után mindenki elkezd panaszkodni a másikra, mint az óvodások Évi néninek, hogy a szocicska meghúzta a copfom, a szolidaritásocska el akarta enni a tízóraimat, koalácska meg csúnyán beszélt, azt mondta, hogy Gyurcsány!
Namármost – szerintem – ezzel a mentalitással nem lehet sokra menni a példás fegyelemre idomított jobboldaliakkal szemben, így aztán legjobb lenne befejezni ezt a magatartást, és egyértelművé tenni, hogy csak olyanokra van szükségünk a baloldalon, akik képesek a közös célban gondolkodni és ennek megfelelően viselkedni.
Persze nem könnyű dolog ez, mert a sérelmek sok esetben valósak, de felül kell emelkedni rajtuk, mert fél év múlva együtt, egymást támogatva kell harcolnunk a választási küzdelemben.
A másik pedig, ami nem tetszik az a kirekesztősdi,melyet itt is tanulmányozhattam.
Amikor valaki feltette a kérdést, hogy mi a DK álláspontja a Munkáspárt2006-al való együttműködésről, akkor a hallgatóság felhördült, kifejezve elutasítását az elképesztő ötlettel szemben.
Mit mondjak, vicces volt, éppen olyan hangokat adtak ki, mint amilyet a szocialista szavazótábor szokott kiadni a DK neve hallatán, - ezt meg csak még viccesebbé tette, hogy a résztvevők többségével egyazon párt taggyűlésére jártunk hajdan, bemutatva e ténnyel is az emberi emlékezet végtelen rugalmasságát.
És itt volt az a pont, amikor az egyébként roppant rokonszenves Vadai Ágnes véleménye sem tetszett, mivelhogy azt mondta, hogy nem lehet velük összefogni, mert ki akarnak lépni a NATO-ból és az Unióból.
Szerintem meg össze lehet, sőt kell is, merthogy (bár nem ismerem, csak felületesen az elképzeléseiket) ők az Európai Unió keretein belül és a NATO létét tudomásul véve viszonyulnak felettébb kritikusan a két szervezethez, és a döntő momentum ez.
Ha demokratikus keretek között, a demokrácia játékszabályait elfogadva tevékenykednek, akkor már miért ne lehetne velük összefogni a demokrácia ellenségeinek megbuktatása érdekében?
Joguk van mást gondolni a NATO-ról vagy az Unióról, mint amit Vadai gondol, vagy csak az övé az egyetlen üdvözítő gondolat, melyet holnap akár kötelezővé is kell tenni?
Mellesleg a programjuk alapját képező tanulmányt az agyonajnározott Tamás Gáspár Miklós írta.
Olyan ez kicsit, mint egy tűzvész elleni küzdelem - de nagy marha vagyok, ha elzavarom azt, aki velem együtt akarja hordani a vödröket, azért mert ő másféle Istenben hisz, vagy nem hisz, mint én…
Nem a NATO feloszlatására szövetkezünk, hanem egy bűnbanda világgá kergetésére, ha minden igaz.
De persze ez nem biztos, hogy igaz, miután tegnapi hír a MSZP listájának tervezett összetétele.
Ott szerepelnek rajta olyan – az amerikainépszavás Bartus szerint – ősbölények, kiknek szerepeltetése teljességgel elhitelteleníti a szocik megújulási politikáját.
A volt pártpénztárosok felülreprezentáltsága pedig talán felülmúlja a DK - s betelefonálók felülreprezentságának mértékét is drágajó Bolgár úr műsorában, de ettől a szocik közül nem lesz senki olyan ideges, mint drágajó Bolgárúr a műsorában, pedig ezek az emberek nem csak annyi szavazót fognak elvinni, mint ugyanők Gyurcsányról hirdetik, hanem elviszik majd az egész választást, tokkal-vonóval.
De azért hosszabb ideje már leginkább az zavar, hogy a magyar politikai élet eseményei, az egyes politikusok cselekményei a demokratikus oldalon nem egymástól elszigetelt, önálló jelenségek, hanem összefüggő láncolatát alkotják a demokratikus ellenzék ellehetetlenítésére alkalmazott, egy kézből irányított stratégiának, amely Orbánnál sokkal okosabb kommunikációs szakemberek soha legálisan be nem vallható műve.
Semmi nem történik véletlenül, hozzávetőleg a az LMP megalakulása óta a cél a demokratikus tábor, a baloldal és a liberálisok szétverése.
Nem lóg semmi a levegőben, mindennek van célja, értelme, és a cél eléréséhez alkalmas eszköze.Sajátunknak tartott politikusaink jelentős részét az ellenfél „építette fel”, ha egy szervezet vagy személy elhiteltelenedett az ellenfél adott helyettük pótlást, ma már ott tartunk, hogy egy kisebb arányú vereség után a Fidesznek van potenciális koalíciós partnere, méghozzá igen hatékony. mert két taggal kaptak egy kazal mandátumot.
Talán meg kellene próbálni egy baloldali elemzőnek felrajzolni a mára már világosan kirajzolódó rendszert, mert akkor be lehetne azonosítani azokat a személyeket, szervezeteket is, melyek a demokrácia ellen dolgoznak.
A választó nem szereti, ha hülyének nézik, márpedig ma ez folyik.
Amelyik párt erről meg tudja győzni a választót, erre konkrét bizonyítékokat tud adni, annak nyert ügye van.
Ez lenne talán az egyik feladat, szakácskönyvet írni meg  ráérne a politikus talán jövő télen is, ha megnyerte a választásokat…


:O))))

2013.09.21 11:09

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.