1. Az nem összefogás, amelyikben két szervezet megállapodik egymással, majd azt mondják, hogy aki összefogást akar, az csatlakozzon hozzájuk. Csatlakozzon hozzájuk a hathúszas, mozdonnyal előre.
2. Az nem megállapodás, amelyben az összes kérdésben, melyben meg kellene állapodni, már előre megállapodott két szereplő, a többi pedig ki van zárva a tartalmi döntésekből. Aki erre képes, az hasaljon el a Wartburg kalaptartóján és bólogasson, esetleg csóválja a farkát.
3. Az nem széleskörű megállapodás, melyben a szóba jöhető közéleti szereplők részvételéről utólag döntenek azok, akiknek a részvételéről, szerepéről - szerintük - mások nem dönthetnek se előre, se utólag.
4. Az nem korrekt eljárás, hogy egy sajtótájékoztatón azt mondja valaki, hogy azért nem válaszol egy újságírói kérdésre, mert nem akar a sajtón keresztül üzengetni, miután egészen odáig folyamatosan azt tette.
5. Az nem való miniszterelnöknek, aki miniszterelnöki ambícióin túl egy év alatt sem tudta tisztán artikulálni a szándékait, aki sunyin bujkált és lavírozott, és még tegnapelőtt is azt állította, hogy nem ragaszkodik a listavezetői pozícióhoz, majd tegnap kész tényként tálalta becses személyét a közvéleménynek. Természetesen kész döntésként, még annak előtte, hogy a tárgyalásokat akárcsak elkezdték volna az együttműködés kiszélesítéséről.
6. Az nem tisztességes, hogy azzal próbálja valaki zsarolni a másikat egy politikai döntés előtt, hogy ha nem értesz velem egyet, akkor te vagy a felelős a bukásért, melyért egyébként ő tette a legtöbbet az demokratikus ellenzék széleskörű összefogásának megakadályozásával.
7. Az nem tisztességes politikus, aki saját önös érdekeit az ország érdeke elé tolja, nem ismeri fel a valóságos folyamatokat és nem azoknak megfelelően cselekszik.
Az pedig nem épeszű, aki azt képzeli, hogy csak a baloldalon akadnak tisztességes demokraták.
8. Az nem demokrata, aki képtelen kompromisszumokat, szövetségeket kötni.
A politika ugyanis nem a „kell”-ről szól, hanem a „lehetséges” tehetséges megvalósításának művészete.
9. Az sem politikus, aki lenézi, egyben ostobának nézi a választót, elsősorban saját pártjának szavazóit.
10. Az meg aztán egyenesen bolond, aki azt hiszi, hogy egy semmiből felépített párt szavazóit zsarolni lehet.
Ők mindahányan büszkék magára a teljesítményre és azért állnak a párt elnöke mögé, mert szilárdan hisznek abban, hogy ő adja a helyes válaszokat a kor kérdéseire.
11. Az sem politikus, aki azt hiszi, hogy Gyurcsányt bele tudja húzni egy szokványos szocimutyiba, mert ő pontosan tudja, hogy abban a pillanatban hagyná őt eddig szép teljesítményt nyújtó pártja támogatóinak minimum hetven százaléka faképnél.
12. Ha egy költöző madárnak piros csőre van, a földön totyog, a levegőben elegánsan szárnyal, gágog, szereti a kukoricát és úgy néz ki, mint egy liba, akkor az nagy valószínűséggel liba is.
Ha valaki hosszabb időn keresztül éppen olyan módszerekkel dolgozik, mint kormánypárt, ha ő az egyetlen, akit a politikai ellenfél békén hagy és nem gyaláz, ha ő az, aki az összefogás szótól sikítófrászt kap, aki a minizsarnok egyes számú rémálmát próbálja szent buzgalommal kiszorítani a politikai térből, akkor az nem saját pártja, hanem a politikai ellenfél szekerét tolja.
13. A miniszterelnökséghez nem elég egy bonviváni csücsörítés, sem egy homlokba fésült huncutka. Ha beírod a Google keresőjébe, hogy Bóni gróf, a képtalálatok között ott szerepel az önjelölt listavezető képe.
Merthogy azt azért szögezzük le, hogy az MSZP listája nem azonos az Összefogás listájával, még, ha ezt sugallnák is minden megnyilatkozásukkal Edvin herceg és hű társa, Bóni gróf.

Kísértetiesen hasonlít ez az egész dolog a 2009-es helyzetre, akkor is be akarták bizonyítani, hogy a baloldal csak torzsalkodni tud, kormányzásra alkalmatlan.
Ehhez akkor is ugyanazok a szocialista és liberális körök adták a muníciót, mint ma is teszik, és ma is ugyanazokat az érdekeket szolgálják, mint amelyeket akkor szolgáltak.
Bizonyos szempontból csapdahelyzet ez Gyurcsánynak is, hiszen ha a méltatlan feltételek helyett tiszta lapokat követel, akkor könnyen rátolják a felelősséget az összefogás elmaradásáért, de azt hiszem, hogy ezzel nem kellene most törődni.
Tiszta beszéd, tiszta elvek, tiszta kezek – a nép ezt értékelni fogja.
és felismeri már a pávatáncot, akkor is ha maga a Nagy Táncművész, meg akkor is, ha baloldali tanítványa adja elő.
A Mesterházy-Bajnai páros az elmúlt egy év során csúnyán leszerepelt, velük ma már nem lehet győzni.
Ha politikusok lennének, ezt már régen tudomásul vették volna.
Ha tudják, de ennek dacára ragaszkodnak a vezető szerephez, akkor erre nem politikai, hanem más okuk van.
Jó lenne, ha reálisan átgondolnák a helyzetet.
Attól tartok, képtelenek lesznek rá.

:O)))