KOMMUNISTÁK
Nem irigylem Vajnai Attila kutyáját, már ha van neki egyáltalán…
A vonatkozó vicc szerint Apukát lehordta a főnöke, Apuka otthon ordított Anyukával, majd falhozvágta a spenótostányért, Anyuka megpofozta Pistikét, Pistike meg seggberúgta a kutyát.
Azt írja közleményében Vajnai pártja, a Munkáspárt 2006, hogy az MSZP által kezdeményezett választási együttműködési tárgyalásokhoz csatlakozott a Munkáspárt 2006 is, mely az elsők között vetette fel a széles körű ellenzéki összefogás szükségességét.
A szakpolitikai tárgyalások során számos konkrét javaslat született, melyek kidolgozásában ők is részt vettek, ennek utána hidegzuhanyként érte őket, hogy a Demokratikus Koalíció vezetői - megváltoztatva korábbi álláspontjukat - minden indoklás és a partnerekkel való egyeztetés nélkül, a tárgyaló szervezetek véleményével ellentétesen a Munkáspárt 2006 kizárását kezdeményezték az együttműködési tárgyalásokból.
Erre reagált közleményével a DK, miszerint a Munkáspárt 2006 saját alapszabálya első fejezetének második pontja szerint kommunista párt.
A kommunizmus szélsőséges eszme, a kommunista pártok
szélsőséges pártok.
Az Orbán-rendszer megdöntése érdekében a demokratikus erők legszélesebb összefogására van szükség, ebbe nem tartoznak bele szélsőséges pártok.
Hát ez bizony ideológiailag is nagy baromság, ennél márt csak politikailag nagyobb.
Még mielőtt valaki buzgón lekomcsizna, elárulom, nem tartom magam kommunistának, mint ahogy a Kádár-rendszert sem tartottam és ma sem tartom kommunizmusnak, de baloldalinak azt hiszem, talán tarthatom magam, ha ez azt fejezi ki, hogy
nem tartanám halálos bűnnek a piacgazdaságon belül sem a szociális érzékenységet.
Azért nem tartom magam kommunistának, mert az eszmét utópisztikusnak gondolom, elsősorban az emberi tudat fejletlensége miatt – az emberi természet jelenleg alig áll magasabb szinten, mint a csimpánzé, a ma emberétől csodát várni nem lehet.
Viszont vágyakozni utána és célul tűzni magunk elé a kommunista társadalom felépítését éppúgy lehet, mint a libasült után, miközben esszük a zsíroskenyeret lilahagymával.
A kommunizmus – megálmodói szerint - olyan társadalom, mely a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapul, abban a majdani társadalomban minden tulajdon olyan lesz majd hívei szerint, mint a téesz traktora, de azt majd nem akarja senki kerekenként széthordani, mert megérti, hogy addig működik csak, míg egyben van.
Namármost a kommunizmus szép eszme.
Azok az emberek, akik egy emberi együttműködésen alapuló olyan társadalom után vágynak, melyben majd köbükunokáik a képességeiknek és hajlamaiknak megfelelő munkát végezhetnek és a társadalom által megtermelt javakból azok bősége
következtében szükségleteik szerint részesülhetnek, nem szélsőségesek.
Legfeljebb – ha a kommunista társadalom létrejöttét a következő kétezer évre várják - illúziók rabjai.
Ilyen alapon el lehetne ítélni a keresztényeket is, hiszen ők is egy távoli, bizonytalan, de általuk mélyen hitt jövőben, a paradicsomban vagy pokolban hisznek.
Ez utóbbit a kommunisták a kapitalista társadalom által már létrehozottnak tekintik – van benne valami - így ezzel a felével a szép jövőnek nem is bíbelődnek.
Azért egy parlamentbe kerülésért dolgozó párt vezetőitől az már elvárható lenne, hogy tudjanak differenciálni a kommunizmus, a bolsevizmus, a sztálinizmus meg a hazai gulyáskommunizmusnak nevezett szociális államkapitalizmus között, de hát miért pont ők lennének kivételek…
Szóval, véleményem szerint - semmi baj nincs egy kommunista párttal egészen addig, amíg a demokrácia játékszabályait betartja, nem akarja erőszakosan megszerezni a kizárólagos hatalmat és nem akarja beadni a közösbe Szalai Annamáriát és a Kiflihercegnőt kötelező felkarolás céljára.
Ha pedig olyan jól dogozik, hogy a választók önként,
meggyőződésből rájuk szavaznak és kétharmadot szereznek, akkor meg úgyis mindegy, mert úgyis megváltoztatják az Alaptörvényt, melyet utána Főtörvénynek kell hívnunk, és a sarkalatos törvények helyett csillagpontos törvények jönnek, Vajnai meg jelölteti magát Marx reinkarnációjának és nagy, bozontos szakállt növesztve vad csajozásba kezd – egészségére, egyébként.
Államosítania nem kell majd, azt addigra elintézi a Viktor.
Viszont rohadtul tetszik a DK nagy, löttyös nekibuzdulása, valószínűleg a nagy társadalmi összefogás jegyében.
Van olyan, hogy ha valaki egyszer régen belelépett valamibe, akkor az egész hátralevő életét azzal tölti, hogy annak emlékét vakargatja magáról.
A mi elitünk telistele van ilyen emberekkel, csak eddig azt hittem, hogy vannak köztük azért olyanok is, akiknek egy ilyen helyzet nem vette el az eszét, hanem megmaradnak normális embereknek.
Azt is tudjuk, hogy az ülésrend meghatározza az álláspontot, és el tudom képzelni, hogy akinek van egy – két gyára, az gyanakodva pislog azokra, akik holmi társadalmi tulajdonról prédikálnak, még ha kétezer éves távlatban is.Hogy a neofiták buzgóbbak azoknál, akik eleve az egy igaz hitben születtek, az régi dolog, hogy időnként túlbuzognak, az is.
De azt azért elég nehéz megemészteni, ha egy – egyébként rokonszenves elveket hirdető - politikus, aki mellesleg az együttműködés élharcosának egyik főszerepét kívánta/kívánja
előadni, az képtelen kimozdulni ebből a félhülye, belvárosi értelmiségi, egyrészt-másrészt álláspontból.
Ha van szélsőjobb, kell, hogy legyen szélsőbal is, ha meg nincs, majd kinevezzük!
Láthattuk, hova vezetett az ilyen ideológiai szarmaszatolás, mint ahogy azt is, hogy a doktriner liberalizmus is csak arra volt jó, mint amire a boxzsák jó az edzőteremben.
Nem kell a Munkáspárt 2006-ot semmiféle szinten összemosni a szélsőjobbal, ugyanis ez nettó hazugság.
Vajnaitól még soha senki nem hallhatta, hogy radikálisan fel kell
lépni a tőkések ellen, egyszer sem utalt arra, hogy ő személyesen, vagy pártja ki akarna lépni a jogállami keretek közül, ellenben tisztában van azzal, hogy milyen veszélyekkel jár ez a neonyilas-diktatórikus tandem.
Nem a Békamenet menetel a szocialisták ellen, hanem a Jobbik, nem a Fidesz randalíroz, ő csak hagyja, hogy a Jobbik randalírozzon.
Amikor nem kell a Gárda Orbánnak, akkor holnap már nincs is, amikor meg kell, akkor azonnal aktív menetelésbe kezdenek – idióta, aki nem látja, hogy miről van szó: jó rendőr meg rossz rendőr figurának hívják ezt a detektívregényekben.
Vajnaiék pártja tán néhányezer embert tud mozgósítani, de ma minden egyes emberre, aki a diktatúra ellen és a demokrácia mellett áll, szükségünk van.
Azt pedig, hogy ki áll a demokrácia mellett, hadd döntse el mindenki maga, míg csak a tetteivel ezt nem cáfolja.
Gyurcsányt kedvelem, érdeklődéssel figyelem a produkcióját, ahogy megpróbál egy lyukból egyszerre hideget és meleget is fújni, de túl nagy sikert azért nem jósolnék neki.
Talán a mindenkinek megfelelés kényszerével is fel lehetne már hagyni, habár ez az ő dolga.
De Orbán világgákergetése a mi ügyünk is, és nekünk, mindenféle demokratáknak árt az, aki úgy akar egy összefogásból másokat kihajigálni, mint ahogy őt akarták, nem is olyan régen.
Arról nem is szólva, hogy ez az akció megint csak arra jó, hogy a baloldalt egy torzsalkodó, veszekedő, megegyezés-képtelen bandának láttassa.
Csodálkozom.
De hát, ez meg az én dolgom…
:O)))