Hiába, a megszokás nagy úr.

Annak idején a Fidesz úgy cipelte ki a pénzt az országból Erdélybe meg a Kárpátaljára aktatáskában, mint mostanság Nyírő Gyula hamvait, de hát akkor a Párt még kicsike volt.

Most, hogy felcseperedett rájött, hogy lehet ezt nagyban is csinálni, hiszen már végre elértük az áhított célt, a MNB valutatartalékát!

Így aztán Rogán Tonya felkerekedett, hogy ennek egy részét rubelre váltsa, nopersze nem azonnal.

Hangsúlyoznám, a rubel jó pénz és én hálás vagyok az Úrnak, hogy nem mongol tugrikban vagy jamaikai dollárban akarja a mi Közgazdasági Zsenink az ország pénzét tárolni, az viszont kicsit aggaszt, hogy így a pénz eltűnik az átlag állampolgár szeme elől.

De hát első a bizalom, második a Ferencváros - okos parasztasszony sem tartja az összes tojását egy kosárban, ugye.

Márpedig a Mi Boldogságunk még okosabb, mint a legokosabb gazdasszony, az is csoda, hogy a saját tojásait egy zacskóban tartja, amilyen előrelátó.

Így aztán gurul a dollárunk Moszkvába, - állítólag odáig az utat már ismeri, onnan már csak az új útirányt kell megtanítani neki - ilyen ravasz módon csökkentve a függést Oroszországtól.

Cseles, nem vitás.

De az is lehet, hogy csak túsznak megy a pénz Moszkvába, mert majd veszünk fel hitelt az oroszoktól, és ez lesz rá a fedezet.

Sajnos, ezt a TEK nemigen fogja tudni kiszabadítani, attól tartok…

Aztán ha a pénz elúszott, hát akkor így jártunk, mégsem lehet majd a Vezérnek szemére hányni, hogy az ország valutatartalékaiból fedezi újraválasztásának költségeit.

Iván meg majd mosolyog, mert neki az a kis mozdulat, hogy kinyitja a pénztárcáját, kivesz belőle némi pénzt, majd beleteszi a mi pénzünket, milliárdokat hoz a konyhára - jó lesz majd zizire.

Ezt hívjuk ma Magyarországon felelős pénzgazdálkodásnak, ehhez tényleg kell Matolcsy, meg a Varga Miska is.

Azt azért érdekes lesz figyelemmel kísérni, hogy mit szól ehhez majd az Unió Központi Bankja, meg esetleg még az amerikai vezetés.

Hogy nem csókolják érte homlokon a Kis Pökhendit, az szinte biztos.

Ő meg úgy viselkedik, mint a kamaszgyerek, aki próbálgatja, hol a határ, meddig mehet el pofonok nélkül, - sajnos ezt a tapasztalatot a kamasz is csak akkor szerzi meg, mikor már vörös az arca.

Az csak a baj, hogy a kamasz a saját bőrét viszi a vásárra, míg Szeretett Vezérünk a mienket.

Magyarország egy szövetségi rendszer része, katonailag, politikailag egyaránt.

Függetlenül attól, hogy ez helyes vagy nem, de ez a szövetségi rendszer fenntartásokkal szemléli az oroszokat és tart tőlük bizonyos távolságot.

Azt hiszem, az azért elvárható, hogy a mi kis, a nyugathoz ezer szálon kötődő és tőle ugyanennyi szálon függő országunk ne menjen szembe a nemzetközi közösséggel, még akkor se, ha mi a térképen csak M betűvel vagyunk jelölve, és a nevünket külön széljegyzetben hozza a térképész.

Ezek elvi kérdések, és ha a szövetségeseinknek hirtelen eszébe jutna megleckéztetni bennünket, hát igen nehéz helyzetbe kerülhetnénk.

Szerintem fogunk is, mert ennek a rezsimnek nem ez az utolsó dobása, lesz itt még ötlet, rogyásig.

Mindenesetre azt jó, ha mindenki tudja, hogy a Nemzeti Bank valutatartaléka nem a kormány, hanem az ország pénze, amiről dönteni csak megfontoltan lenne szabad.

Most Rogán szaladgál Moszkvába.

Vajon van még, aki elszaladhat Brüsszelbe vagy Washingtonba, és szóba is állnak vele, ha úgy hozza a helyzet?

Szerintem már nincs, ez a garnitúra az Unióban és Amerikában már leamortizálódott, a Mi Boldogságunkkal együtt.

Nehéz időszak áll előttünk, ránk fér majd egy kis szerencse…

:O)))