FÉKTELENÜL
Ismét túl vagyunk egy tüntetésen, vagy kettőn?
A fene tudja, újabban a menetrend az, hogy a tüntetők két csoportra bomlanak, a tömeg elmegy szónokokat hallgatni, míg a kisebbség elmegy a rendőrökkel huzakodni, úgy téve, mintha be szeretnének jutni a Parlamentbe.
Hogy aztán ott mi a fenét akarnak csinálni, az titok, gyanítom, ők is éppoly tanácstalanok lennének, mint 2006-ban azok voltak, akik bejutottak a tv székházába, de ott legalább meg lehetett a tv-macit keresni, és felelősségre vonni az árulásért, hiszen az egész átkos korban mást sem csinált, csak köpött.
De hogy a Parlamentben…
A Beszari már régen hazahúzta a csíkot páncélozott alsógatyájában, a büfé nem árul túrórudit, a köpéshez is hiányzik a motiváció, hiszen már a képviselők is hazaballagtak.
Legfeljebb a népfelség elvét lehetett volna gyakorolni, sorbaáll a nép és egyenként a fejére teszi Szent István koronáját, mely soha nem volt az övé, de ez lényegtelen is.
A korona ki van tömve Magyar Nemzettel, mert amikor Viktor a fejére tette, akkor a fülének egy idő után fárasztó volt tartani a felségjelvényt, de ígérete van rá, hogy mire a koronázásra kerül a sor, addigra bele lesz applikálva egy bukósisak-bélés.
A cirkusz jól sikerült, az ATV riporterét lefújták paprikasprayvel, ő ezen kissé felpaprikázódott, de aztán kiöblögette a szemét.
Hogy mi értelme van a rendőröket nyektetni, azt senki sem tudja, szerintem ez csak arra jó, hogy akiknek ez érdekében áll, azok elmondhassák, hogy az egész tüntetés csak a csőcselék erődemonstrációja - más haszna nincs.
A tüntetés maga kissé eklektikus volt, valakinek az a fixa ideája, hogy menetelni kell, még szerencse, hogy brekegni nem kell hozzá.
Így aztán a nép masírozott és jelszavakat skandált, azokat is már ismertük a régebbi akciókról, lehetne újabbakat is óbégatni, például „Orbán Mihály – majomkirály!”, vagy „Orbán majma mind ártó, legártóbb a Szíjjártó!”, és így tovább.
A szónoklatok színvonala is vegyes volt, volt közöttük megható, volt közöttük okos, de volt közöttük olyan beszéd is, mely azt tanúsította, hogy lehet veretes névvel is égbekiáltó ostobaságokat mondani.
Aztán jött a Milla-záradék, legyetek jók, menjetek haza, találkozunk másodikán, mikor majd megint elmondjuk ugyanezt.
Valaki mondja már el a szervezőknek, hogy szép dolog az egyéni ambíció, de azért egy ilyen rendezvényt meg kell szervezni, rendezni, a szónokokat kordába kell szorítani, a témák számát be kell határolni csakúgy, mint a beszédek időtartamát.
Nagy tisztelője vagyok Iványi Gábor lelkésznek, de beszéde kissé hosszúra sikeredett, ez egy ilyen rendezvényen hiba, bármennyire is értékes minden szava.
Szóval a résztvevők sokan voltak, mindenfélét akartak, de itt csak akkor lesz továbblépés, ha egy ilyen tüntetésen egy, vagy két követelést fogalmaznak meg, és a tömeg ezeket támogatja, mert aki sokat markol, keveset fog, mondja a népi bölcsesség, feltehetőleg nem a lányok fenekére gondolván.
Meghallgathattunk húszféle unalomig ismert, megvalósíthatatlan életvezetési tanácsot.
Például az összes képviselő vonuljon ki a Parlamentből, meg, hogy nem kellenek a pártok, továbbá rendszerváltást is követelt a saját érdemeit kihangsúlyozni nem hezitáló szónok.
Ez a követelése még kielégítést nyerhet, hiszen a parlamentáris demokrácia már éppen megszűnt és csak percek vannak hátra a Magyar Királyság megérkeztéig.
Már szórópisztollyal fényezik a lovat fehérre, melyen majd Őfelsége I. Viktor Miháj, Isten kegyelméből Magyarország uralkodója felvágtat a koronázási dombra, majd egy arany tolvajkulccsal az ország négy égtája felé suhint, fején a korona, csingilingiznek rajta a fityegők, de gyönyörű is lesz…
Valaki azt is elmondhatná a szervezőknek, hogy nem kellene ezeket a tüntetéseket mindig ilyen Tesco-gazdaságos módon megoldani, hazafelé beugrunk tüntetni egyet – lehet esetleg nappal is tüntetni, továbbá ahelyett, hogy három egymást követő napon hármat tüntetnénk, lehetne egy nagy tüntetést szervezni, hadd örüljön Nagyurunk, mikor az ablaka alatt zeng az Orbántakaroggy!
A miniszterelnök egyébként régen járhatott Grazban, mert válogatott hülyeségeket beszél, miszerint itt nincs szükség semmiféle ellensúlyra, mert az csak egy imperialista trükk, amerikai találmány.
Annyiban igaza van, hogy ellensúly csak annak kell, aminek súlya van, neki meg a nemzetközi politikában olyanja nincs.
Belpolitikailag meg már mindegy, ami neki hátravan, azt a kis időt építkezésre kellene felhasználni, de ennek jelét se látom, sajnos.
Viszont a mi pávatáncosuk ismét belelendült a táncba, most éppen hátrafelé akar sasszézni egyet – nemzetközi felügyelet alá akarja helyezni a paksi beruházást, értsen ezen bárki bármit.
Egy biztos, hogy ettől te még nem fogod megtudni, hogy ez az attrakció mennyibe fog fájni neked.
De hát nem is kell neked mindent tudnod, - nem igaz?
:O)))