A spermabank nekilendült.
A győztes harcos, aki ismét megtermékenyítette a turul tojását, kissé megriadt.
Ha valaki, ő aztán érti és érzi a kocsmák és lelátók népének lelkét, tudja, hogy a belvárosi értelmiség - a tuggyukik meg a pirézek - mondhatnak meg csinálhatnak, amit akarnak, sétálhatnak hétfőtől-vasárnapig a Rákóczi úton fel-alá, neki aztán nem tudnak ártani.
Neki csak az árthat, ha Józsi szembetalálkozik azzal, hogy az, akiben bízott, akit istenként tisztelt, az őt hülyének nézte, becsapta, hazudott neki reggeltől-estig, trükkök százait alkalmazta az ő félrevezetésére, mert ha ezt felismeri, akkor abból baj van.
Akkor abból Orbántakaroggy van, akkor abból a feltörekvő új éhesek zendülése is lehet a családon belül, akik talán nem fognak megelégedni azzal, ha al és segédkirályt csinál belőlük.
Meglehet, akkor elkezdik komolyan venni magukat, meg az általuk betöltött funkció tartalmát, amiből még nagy baj is lehet.
Ő azt pontosan tudja, hogy Ceausescut nem a tepsiszájú vátesz, nem is az elnyomott nép taszigálta a fal elé, hanem azok akik mindent neki köszönhettek, és tőle tanulták a szakmát.

Ami azt illeti, máris látható kis óvatos mozgolódás, Áder nem kér a szoros felügyeletből, ez a karrierista senki, ez a Lázár is - óvatosan bár, de - érdekeseket nyilatkozgat mostanában, Kövér meg szalajt, ki tudná ezt jobban - tőle minden kitelik, ha egyszer elhatározza magát, és már belengette a nevét ez a zöld majom, az Illés, mint potenciális utódét.
Hát azt, meg a nagy faszéket!
A trónról nem lehet lemondani, azt legfeljebb leoperálni lehet a Felséges Seggről, trónot vissza nem adunk!
És akkor még itt van ez a szemétláda áruló Simicska, itt sétál vigyorogva két-három atombombával a hóna alatt, oszt sunyiban dönt-borít, hogy szegény Geckó vezér már úgy érzi magát, mint egy magányos liba, melyre egyszerre tüzel őzsöréttel töltött puskából Semjén, Lázár, Polt, meg a Csányi.
Folyik a Nagy Magyar Cirkuszban a tányérpörgetés, még mindegyik tányér pörög, de - hol itt, hol ott - a tányérok egyre jobban billegnek, idő kérdése csak, hogy egymás után leessenek a porond fűrészporába.
Az artista is egyre fáradtabb, a frizurája a vesztes kakaséra hajaz, elemcsere után sem tart már ki hosszú ideig az energiája, az arca püffedt, a tekintete réveteg, a kérdés már csak az, hogy milyen tudatmódosító szerrel és meddig tudja még fenntartani a látszatot.
Hogy hülyeségeket beszél, azt fel se rovom, ahogy látom, az talán minden politikus kötelező feladata.

Úgy hiányzott neki ez a Quaestor-ügy, mint üveges tótnak a hanyattesés.
Hogy ez a hülye Tarsoly nem tudott vigyázni, az az ő baja lenne, de sajnos, olyan kevés már a pénz, és olyan kevés már a hely, ahonnan nem facsarta már ki az utolsó garasokat is, hogy ezt a botrányt nem lehet megúszni.
És nem lehet állami pénzzel elsikálni, nem lehet ígéretekkel kezelni, a tetejébe, akinek ma befektetni való pénze támad, az szinte mind Fidesz-szavazó, akiket elveszíteni ebben a helyzetben óriási hiba lenne, könnyen meglehet, a Fidesz olyanná válna, mint a dugóhúzóba esett repülő, melynek hiába tapasztalt a pilótája, ha a motor se a régi...
Úgyhogy ezt a kérdést még azelőtt rendezni kell, mielőtt a károsultak igazából ráébredhetnének, hogy hova is lett a pénzük.
A kárelhárítás elkezdődött, megmentik a Quaestor-károsultakat, a rokonok kezdhetnek gyúrni a gödör kiásásához, meg a koporsócipelésre.

Minden botrány egy-egy nyílt seb Vezérünk pocakján, ez pedig botrány a javából.
Mert nem elég, hogy a közpénzekkel tőzsdézgettek az érdekeltek, de el is bukták a szerencsétlenjei.
A kérdés az, hogy magában a közpénzek ilyen módon történő fialtatása törvénysértő, vagy csak ha elbukják azt.
Viszont nem hallottam egyetlen testület, egyetlen miniszter vagy polgármester lemondásáról sem - nem Japán ez, ahol ha a vonat egy percet késik, lemond a közlekedési miniszter - nem igaz?
Aztán arról se lehetett konkrétumokat megtudni, hogy a befektetésekért ki vett fel jutalékot, mennyit és a hozam hol realizálódott, a tőketulajdonosoknál vagy a polgármester, a miniszter, a testületi tagok feleségeinél?
Nem kell időt hagyni ezen spekulálni, le kell zárni a kérdést, aztán odahajítani egy-két gumicsontot, hadd rágódjon rajta a paraszt.
Addig is meg kell próbálni rátolni a botrányt a demokratákra, és ebben ki jöhet számításba?
Hát akit úgy kell szegény Vezérünknek felrángatni a színpadra maga mellé - saját bevallása szerint.
Aki kitalálja, hogy ki ő, nyert egy gumimacit.

Az érintettet is megtekintettem ma a Hajdú Péter nevű médiaizénél,  nem voltam elragadtatva, mikor Orbán titkosszolgálati szerepéről beszélt - van a lovagiasságnak egy olyan foka, amelyiket már külön elnevezéssel szoktunk illetni - utalva a politikus baloldali mivoltára.
Mindegy, a lényeg az, hogy csituljon a balhé, ezért Rogán Tóni benyújtott egy törvényjavaslatot - a hírek szerint a csalánt ezúttal is mások csúnyájával kívánják verni, jóllehet Matolcsyék mulasztottak, konkrét jelzések után.
Kínában egy ilyen esetben a bankelnököt már nem Matolcsynak, hanem tésztaszűrőnek hívnák, dehát ez nem Kína.
Majd lesz..
Addig is figyeljük érdeklődéssel a politika honi cirkuszát, a bohócot, amelyik a tányérokat pörgetve rohangál fel-alá, közben mindenkinek ígér egy négysávos autóutat, egy húsz-szakmás kórházat tizenötezer lakosnak,  de ha szorul a hurok, kap minden választópolgár egyet, hadd örüljön!
Megígérni nem kerül semmibe, fenntartani meg majd úgyis a tapolcaiaknak kellene, merthogy arra pénzt nem ígért a köpcös génhordár.

Már megint hülyének nézi a népet.
Lehet, neki van igaza?
A hét végén kiderül...

:O)))