APÁTIA ELLEN
Már nem nézek híradót, nem olvasok újságot!
Már csak a macskámért megyek Pestre, meg ilyesmiket írnak kommentként az amúgy az országért a népért felelősségérzettel megvert emberek, akik mára elveszítették a hitüket, a lelkesedésüket, a jókedvüket.
Nem is tudom, mit lehetne tenni ez ellen a jelenség ellen, de valamit tenni kellene, hiszen ez maga a kollektív öngyilkosság.
Ha valaha is a magyar demokraták, a magyar baloldal ismét meghatározó társadalmi tényező szeretne lenni, akkor ezt nem lehetne hagyni, ez ellen tenni kell.
A közöny, az apátia, a beletörődés a társadalom legyilkolásával egyenlő.
Aki ezt hirdeti, az azt a hitet kelti, hogy tehetetlenek vagyunk.
A katona, aki nem a győzelem tudatával indul egy csatába, halott katona, még azelőtt, hogy lövésre emelte volna fegyverét.
Kedves kommentelőm írta, hogy megdöbbentette a szélsőjobbos csürhe magabiztossága, még a rendőrökkel szemben is.
Én ezen nem csodálkozom.
Ők a stadionok adrenalinfüggő népe, akik rendszeresen gyakorlatoznak, akiknek a mérkőzés csak alkalom a verekedésre, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy elmaradt mérkőzés esetén is képesek összeverni és összeveretni egymást és önmagukat.
Ők 2006 kukagyujtogató, kődobáló csőcseléke, akik ma is képesek lennének megismételni az attrakciót.
Remélem, előbb-utóbb sajátkezűleg fel is gyújtják majd a hálás kormányfőtől - randalírozásuk ellenszolgáltatásaként - kapott stadionjukat.
A rendőrök mára megtanulták a leckét: nem a törvény az úr, hanem a politikai szándék, ezért hát nem érdemes a csőcselékkel foglalkozni, ha rendőr vagy, csak vesztes lehetsz.
Sérült egódat meg csenevész cigányok vegzálásával gyógyítgathatod: hol a bubufék a biciklidről, kokeró?
Itt már tüntetésről senki sem beszél, bezárhatnak iskolákat, halálra ítélhetnek a várólistáikkal, fenyegethetnek a nyugdíjad megkurtításával - semmi sem számít.
Sunnyogsz és hallgatsz, hálás pofákat vágsz, ha olyan szerencséd van, hogy nem rúgnak seggbe - emellett olyan vagy, mint az aranyhal, gyakorlatilag nincs memóriád.
Elfogadtad, hogy egy kormány azzal kezdje második ciklusát, hogy annyi a programja, hogy folytatja azt, amit idáig csinált, miközben mindenki tudta, hogy odáig csak lopott, hazudott és pofátlankodott, ezért hát sok okod a méltatlankodásra nincs.
De arra lenne okod, hogy tiltakozzál az újjáéledő nyilasmozgalom, a nácizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, még azelőtt, hogy körbeérne a kerítés körülötted.
Hidd el, mi vagyunk többen, csak hát, ha úgy viselkedünk, mint a birkák, akkor egyetlen farkas is képes legyilkolni a fél nyájat.
Úgyhogy ne mondjad, hogy neked már mindegy, hogy téged már nem érdekel a politika, mert a politika a te életed, a gyermekeid, unokáid sorsa és jövője.
Ha az érdektelenséged hangoztatod, elbizonytalanítod a környezetedet.
Jön az ősz.
Vizsgáld hát felül a politikai álláspontodat és találd meg azokat, akikről el tudod hinni, hogy a te érdekeid akarják képviselni.
És ha megtaláltad őket, menj ki velük az utcára, hívj magaddal másokat is és ordítsátok, hogy meghallja a világ, hogy ez itt egy épülő börtön, ahol a rabokkal építtetik a kerítést.
Akciózz, mert a mozgalmakat (mellesleg a pártokat is ) a tétlenség öli meg.
Akciózz, mert a fiatalok nem kedvelik a sok pofázást, de szívesen leöntenek, felborítanak, eltolnak, húznak bármit, ha értelmét látják a tiltakozásnak.
Ha a szélsőjobb a menekülttáborok előtt akciózik, szervezz te is oda élőláncot és érd el, hogy a rendőr kiálljon melletted.
A törvény melletted van, a törvény szolgáit meg rá kell venni, hogy juttassák érvényre.
A nyári hőség után jön a hűvösebb ősz, neked kellene felforrósítani.
Nézd meg hát, hogy kik után indulsz, és ne menj olyanok után, akik csak a saját pecsenyéjüket akarják sütögetni, vagy közel akarnak kerülni a gazdaság és politika összefonódásának kissé bűzös kondérjához.
Légy megfontolt, de ne feledd: ha nem csinálsz semmit, abból nem is lesz semmi.
Tegyél hát valamit, amivel elő tudod segíteni ennek az ótvaros, korrupt rendszernek a lebontását, a demokrácia helyreállítását.
A tett a lényeg, legyen bármilyen kicsi is, legyen bármennyire kevés is az elkötelezett társ a harcodhoz.
Legyél vízcsepp és vigasztaljon, hogy amivel szemben állsz, az nem kőszikla, hanem csak egy szarhegy.
Monumentális, de mégiscsak szarból van, aki arra járt érezhette ma a szagát az Andrássy úton.
Szét lehet bontani, és ha ehhez elég sokan vagyunk, akkor viszonylag hamar.
Mindig az első lépés a legnehezebb, de anélkül nincs menetelés a győzelem felé.
Lépjél hát!
:O)))