Kerék-Bárczy Szabolcs remek forgatókönyvet tett közzé a neten, elolvasni is kész boldogság,  úgy melengeti az ember lelkét, mint hűvös őszi napokon a vöröskáposztával körített libasült az arra érdemesek pocakját – tudvalevő amúgy, hogy a lélek a hasunkban lakik.
Hej, de nagy kár, hogy a komoly tudományos igénnyel felépített dolgozat az ő konklúzióit az ábrándok birodalmába tartozó premisszákra alapozza, így aztán a konklúziók is csak az ábrándok birodalmában állnák meg helyüket!
De persze, ha az Úr akarja, hát a kapanyél is elsülhet, még ha első ránézésre sületlenségnek is tűnik.

Az írás így indul:
Tételezzük fel, hogy a köztársasági elnök holnap kiírja az országgyűlési választásokat, s még nyáron megtörténik a voksolás. Ezzel egy időben a Fidesz és a Jobbik elnöke bejelenti, hogy a két párt nem vesz részt a megmérettetésen. Következésképpen a demokratikus erők győznek, és alakítanak kormányt valamilyen koalíciós felállásban.
A probléma innen ered, ugyanis éppen ennyi erővel azt is feltételezhetnénk, hogy a Genfi tó felett, útban szeretett bankszámláik felé lezuhan a Fidesz vezérkarával, holdudvarával a Wizz Air hálajárata.
Ezt lehet, hogy már új nevén kell keresnünk majd a bud.hu induló-érkező járatai között, a légitársaság ugyanis feltehetőleg felveszi a MaLé nevet, mely szépen összecseng Dörmögő Dömötör klasszikus kérdésével: „Tolvajbanda, hol a lé?”
Hát ott van ma is a lé, meg holnap is a lé – reményeik szerint, míg a világ világ lesz, mindig ott lesz a lé…
Egy repülőgép férőhelyeinek száma úgy háromszáz személy körül van, (ha disznót szállítanak, akkor az Uniós előírások miatt csak kétszáznegyven röfi), ahogy saccolom, ez akár minőségi változást is hozhatna a magyar belpolitikában, legfeljebb az utaslisták olvastán csodálkozhatnánk kissé.

Maga az írás rendes kis forgatókönyv, csak az a baj, hogy az ilyen forgatókönyvekből minimum kettőnek, de inkább háromnak kellene lenni - ebből egyet ki kellene szivárogtatni demokratikus címkével, egyet Fidesz-Jobbikos címkével, a harmadikról meg csendben kellene maradni (hehe, ez ám az illúzió...).
Aztán a helyzet függvényében ez utóbbit kellene könyörtelen következetességgel végrehajtani.
Ebből a könyörtelenség meg a következetesség felénk hiánycikk, de tételezzük fel, ez sem rosszabb feltételezés, mint az, hogy ezek önként és demokratikusan átadják a hatalmat.
De ez, még így is - ismerve a mai ellenzéket - a festett egek kategóriájába tartozik.

A folyamat még el sem indulna, amikor Laci bácsi már tudna róla, Lajossal egyeztetnék a teendőket, Viktor és Lajos könnyes szemmel borulnának egymás nyakába a rettenetes bajban.
Az MSZP elnöksége tiltakozna, Kövér pedig seggbelövetné sokkolóval a hatalomátvétel végrehajtóit.
Az LMP állást foglalna az önkény ellen, majd lehasalva Orbán lábánál, a nyelvét lógatva lihegne - jó kutya...
A PM határozottan elhatárolódna az Együttől és saját magától is.A Mi Ferink pedig átmenetileg felfüggesztené a tükör tanulmányozását - de demokratikus, de szép is vagyok! - majd  égre emelné bánatosbús tekintetét, és meghirdetné, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek.
Utána tenne néhány határozott lépést a Balaton vizén, aszály esetén esetleg levitálna.

A mainstream értelmiség képviselői pedig megszaggatnák ruháikat és letakarnák a tükröt – hamvas ifjúságában meghalt a doktrínáikban oly virulóra festett demokrácia.
Mert nem értenek ugyan egyet azzal, hogy barakkokba akarja őket zárni az előző hatalom, de mindent elkövetnek azért, hogy ezt alkotmányosan megtehesse.
Némelyik külföldön bejegyzett, hazai olvasóknak szánt internetes portál rettenetesen hosszú cikkben bizonygatná, hogy naugye, megmondtam.
A klérus felfedezné a függetlenséget, esetleg még az Istent is, a neves liberális közgazdász meg ismét megsértődne, mert már megint nem ő az, aki kivezetheti az országot abból a kátyúból, melybe akként jutott, hogy ő is lökött egyet-kettőt rajta elvbarátaival.

Aztán jönne a Fradi köménymag és az ígéret fejében - miszerint nincs beléptetőrendszer, az megy be a stadionokba nácizni, aki akar - lángba borítaná a fővárost, melyhez a menet közben megokosodott rendőrök szolgáltatnák a benzint és az öngyújtókat.
A beléptetőrendszerek tárolására komoly ajánlat érkezne Felcsútról, a Puskás Akadémia vállalná az áldozatot, a kisvasútnak végre hasznát lehetne venni.
Ria, Ria, Hungária!

Az persze nem kizárt, hogy a Vezért menekülés közben repülőbaleset érné, de, hogy ehhez a demokratikus oldalnak semmi köze nem lenne, az tutifix.
Hogyan is lenne, hiszen ők a ceruzát se tudják áthelyezni az íróasztal egyik végéről a másikra, nemhogy bombát elhelyezni egy repülőgépen - maximum egy bambát, abból van a készleten bőségesen.
Ha belegondolunk, a római császárokat is általában saját praetorianusaik puccsolták meg, miért lenne ez másként a roma császárokkal?

Lázár a hódmezővásárhelyi pampákon vonulna hevenyészeti védelembe, Andy Vajna pedig felajánlaná az új kurzusnak kapcsolatait és szakértelmét, kiemelve annak jelentőségét, hogy tervezett filmciklusának ( A Szent Jobbtól a Szent Szarig...) előkészítéséhez a hazai szürkeállományt kívánja igénybevenni, mire is megindulna a tolongás a forgatókönyvírói, lektori, rendezői és gyártásvezetői posztokért. 
Ezenközben a hazai szürkeállomány régi szép szokása szerint fényesre nyalná említett filmmogul tomporát, majd kölcsönösen elnéznék egymásnak a pillanatnyi eszmei megingást.

Néhány jobboldali korifeus beöltözne forradalmi tömegnek, néhány demokrata elkezdene tüntetni a vizitdíj ellen, aztán továbbra se, történne semmi, mindössze az emberek úgy lóbálnák tanácstalanul a nyelvüket feladatra várva, mint Vezérük szokta tervszerű éves karbantartása előtt.

Szóval, ha már összeesküvés, akkor legyen összeesküvés, hogy egyszer az életben nézzen ki a fejéből Orbán olyan buta és értetlen pofával, mint tette ezt ma Gaskó, akit a vasutasok elhajtottak a bánatos, náthás messzeségbe.
Persze ehhez ismét csak szakértelem kellene, melynek ugyan nem vagyunk hiányában, de ez leginkább olyan egyeztetésekben merül ki, melyek végén nincs egyetértés.
Ha valamit csinálni is kellene, ahhoz más szakemberek kellenének.
Orbánnak egy Habonya van és lám, nyakig ül a ganéban – a demokratikus oldal meg maga a Habonyparadicsom, csak őket nem így hívják és szegények, mint a templomi segédegér.

Hát, azért az mindenesetre derék dolog, hogy végre elkezdett valaki konkrét feladatokon is gondolkodni, erre sem mindenki alkalmas a mi oldalunkon.
Talán ez az első lépés, innen lehetne folytatni, csak arra kellene vigyázni, hogy aki a tervet írja, az ne Habony menyasszonya, a kis hablehány történetét írja.
Ha javasolhatom, a szerző írás közben szürcsölgessen Bloody Maryt…

Aztán majd meglátjuk, miként a vak is mondá…

:O)))