Jönnek az új adók, folyik a régi rongyrázás, fenn az ernyő, nincsen kas...
Meddig mehet ez így?
Ratkó-gyerekek, biztosak vagytok benne, hogy lesz nyugdíjatok?

 

Mint tudjuk, a magyar marha - tarka.
Legalábbis a politikához való viszonyát tekintve, merthogy eszmei tekintetben mindenféle izmusok nagy híve, ellenben az valahogy mindig kimegy a fejéből, hogy a saját érdekeire is illene figyelnie.
Igaz, ezen nemigen szokott meditálni, és különben ha mégis, akkor önismerete megbicsaklik, mert önmagát nem marhaként, legfeljebb birkaként azonosítja.
És azok közül sem valami szarcsimbókos szőrű, ostoba rackának, hanem aranyos, göndörszőrű barikának, kedves, béketűrő jószágnak.
Holott marha ő, méghozzá speciális fajta, ha el lehetne adni, dögre kereshetné vele magát az ország, merthogy igazi különlegesség: a magyar marhát lózungokkal etetik, aztán csak fejik, ő meg nemigen tiltakozik, legfeljebb bánatosan bőg egyet-egyet.
Azt szereti, ha oldalbavágják a vasvillával, abból ért, merthogy amúgy imád rettegni, tiszteli a csordást, még a bojtárnak is gazsulál.
Ha vetnek neki egy villa szénát, akkor hálás, jóllehet a szénáravalót meg a gazda páncélozott kisbuszát is abból a tejből vették, amit tőle fejtek, szorgalmasan.
Ha úgy rakják elé a szénát, hogy azt hiszi, hogy ő kapott csak egyedül, akkor még a nyála is csorog a hálától, ebből is látszik,hogy a magyar marha nagy marha.

Onnan jutott eszembe a dolog, hogy híre járja, jönnek az újabb adók, a pöttöm spermahuszárnak elfogyott a pénze, itt az ideje az alattvalók újabb megfejésének.
Miután tehenünknek már sajog a tőgye és néha-néha már vért ad tej helyett, felmerült a lehetőség, hogy egy elkeseredett pillanatában mégiscsak felrúgja a sajtárt, meg azt, aki a tőgyét rángatja, ezért a bölcs - és mint már tudjuk, jövőbelátó - gazda a fejés immár egyre veszélyesebb feladatát áthárította az önkormányzatokra.
Értük mégiscsak kevésbé kár, száz polgármester ér egy Habonyt, egy Rogánért kilencvenkilencet adnak, míg egy Lázár száztízet ér.
Utóbbi azért értékesebb, mert már a Vezér támogatása nélkül is meg tud ülni a budin, továbbá ő már egy kézzel eszi a nápolyit...
A Tóni viszont bármikor behelyettesíthető, míg olyan, hogy Habony tulajdonképpen nincs is.
Aki Vajna mellett vitézkedett az autóban, az tulajdonképpen optikai csalódás volt, fata morgana, az anyák azzal ijesztgetik a gyerekeiket, hogy ilyenek lesztek, ha nem eszitek meg a spenótot.
Ez a koma még tyúklábmintásban vagy mákosban is jobban fog mutatni, mint jelenlegi állapotában, csak már láthatnánk, amint a BV dolgozói egészségügyi megfontolásból elhessegetik a fejéről az odafészkelt kakadut...

Mindenesetre folyik a tesztelés, az önkormányzatok egyelőre próbálják visszafogni magukat, így csak a nyaralókat adóztatgatják, meg a garázsokra vetnek ki építményadót, telekadóval kísérleteznek, meg a helyi iparüzekedésből próbálnak kis pluszpénzt kifacsarni.
És hát tesztelgetik, hogyha kivetik a földadót, akkor a virágzó magyar mezőgazdaság tartópillérei, a családi gazdák előkapják-e az istállósarokból a nemzeti vasvellát, vagy egyszerűen csak emelnek a liba árán.
A települési önkormányzatok törekvése érthető, hiszen a génneltöltött kisgömböc minden pénzt elnyelt, a polgármesterek segge kilóg a gatyából, és ők is szeretnek játszani, mégha nem is mindenki a focit kedveli.
De vannak más hobbik is, azokra is kellene forrás, sőt, még a lakosság számára fontos fejlesztésekre sem lenne baj, ha jutna valamicske gempa, abból lesz az önkormányzati képviselő elégedett, habár az is szépen hoz, ha megengednek valamit, tán még szebben, mintha tiltanak, mert abból nem lesz pénz.

Csak azt nem értem, hogy ezidáig még ritkán fordult elő, hogy valakik elgondolkodtak volna azon, hogy le lehetne faragni azokból a kiadásokból is, melyek nem érintik az emberek egészségét, nyugdíját, ételét, hétköznapi életét.
Mert valóban, az is nagyon szép dolog, hogy Európa-bajnokságot rendezünk, meg az is, hogy stadiont építünk, főleg, hogy a milliárdosok visszanemtérítendő támogatást kapnak a tíz embert foglalkoztató, légkondicionált, zenélő marhaistállóra, de én úgy vagyok ezzel, hogy lehet, jobban járna az ország, ha nem lenne ennyire modern a tehén élete, viszont ezer ember vasvillázná a trágyát utánuk, valódi munkahelyeken, valódi bérért.
Indiában volt gyár, ahol nem engedték az anyagmozgatást gépesíteni, mert az munkahelyek elvesztésével járt volna.
Ahogy megy előre a világ, úgy derül ki egyre inkább, hogy a megboldogult szocializmus kapun belüli munkanélkülisége nem is volt akkora marhaság, habár nem valószínű, hogy ma ez lenne a követendő modell.
De azon azért el lehetne töprengeni, hogy néhány éven belül százezrek mennek nyugdíjba, de nyugdíjuk fedezetét Orbán eltőzsdézte, hogy már jelenleg is pármillió ember nyomorog, hogy az egymillió új munkahely helyett éppen most veszti el pár tízezer ember a munkahelyét, hogy ki lehessen elégíteni a Harrach-féle szentfazekak idióta álmait.

El kell ezeket hajtani, de még azelőtt, hogy az elkeseredés csodát művelne ezzel az országgal, rombolásokkal, fosztogatásokkal, erőszakkal.
Jön Tapolca, meg lehetne mutatni, hogy ha elég sokan akarják a változást, akkor írhatnak ezek akármilyen választási törvényt, annyi nekik.
És egy győztes választás után nem maradhat majd el a felelősségrevonás, mert az ország bűnös tönkretétele nem maradhat megtorlatlanul.
Akárki jön utánuk, rettegjen attól, nehogy úgy járjon, mint ők fognak járni.
A bűnözőket, az országot megosztó szociopata maffiózókat felelősségre kell vonni, a jobboldali nézeteket valló emberekkel pedig ki kell egyezni, hiszen ők is mi - magyarok - vagyunk.
Hogy ők más dolgokat látnak fontosnak, mint mi?
Szívük joga, de ha a demokrácia alapelveit elfogadják, akkor együtt tudunk majd élni velük.

Nem kellene megpróbálni?

:O)))