pupublogja

pupublogja

A BALOLDAL BAJA

Kedves, Kanadában élő, de a magyar belpolitikát minden idegszálával figyelő, titkos - és számos hivatásosnál felkészültebb és jobb intuíciós képességekkel rendelkező - politológus hölgyismerősöm már Orbán hatalomra jutásának másnapján megmondta: Hidd el, ezeket nem lehet majd békésen kiszavazni a hatalomból, ezeket csak kapával-kaszával lehet majd elkergetni egyszer, ha eljön az ideje.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy igaza lesz, legalábbis aki nézte a bajai időközi választás eseményeit, az nemigen tud ezzel az állítással vitatkozni.
A rendszerváltás után a pártok úgy óvták a választási rendszer tisztaságát, mint lánya szüzességét a szicíliai apa, de hol vannak már azok az idők?
A Vezér számára úgysem mond semmit sem az erkölcs, sem a tisztesség, ő leginkább eredményorientált, példaképe pedig nagy valószínűséggel Sztálin (Hány hadosztálya van a Pápának?), jelmondata pedig: A cél szentesíti az eszközt!
A bajai időközi választáson a Fidesz által bevetett eszközök persze meghozták az eredményt, a dolgok pillanatnyi állása szerint elvitték a mandátumot, lehet ismét győzelmi jelentéseket harsogni, holott ezen a választáson nem győzött senki, csak a brutális, a demokratikus politizálástól távol eső manipulációs technika győzött a tehetetlen, weimari típusú demokrácia felett.
A választás tétje egyébként nem volt több, csak ennyi: mindkét oldal szeretett volna az országos választások előtt hivatkozni valamire, amiből kiderül, hogy a népszerűsége magasabb, mint a másiké, érdemes tehát rájuk szavazni - ehhez keresett mindkét oldal kapaszkodót.
A kampány azért ad némi reményt, hiszen a Fidesz olyan görcsösen akart bizonyítani, hogy azt épeszű ember már csak mély sajnálkozással és lenézéssel tudta szemlélni, viszont az még kérdéses, hogy ez hogy váltható majd szavazatokra.
A kampányt az egész ország szemlélhette, de a jelöltek mindegyikéhez nem volt szerencséje, hiszen csak a demokratikus oldal csinos és megnyilatkozásaiból következtethetően okos jelöltjét követték autókkal, mindenfelé, amerre járt. 
Ezt egyébként minden épeszű társadalom zaklatásnak tekintené, és a rendőrök kezelnék a problémát.
Nálunk nem minden probléma vált ki ilyen durva reakciókat, végtére is nőről és közmegbízatás betöltésére pályázó állampolgárról van szó, nem elítélt gyilkosról, akit csak neve kezdőbetűjével lehet emlegetni, nemde?
Hogy aztán a választási gulyáspartik szervezéséről szó se essék, meg arról se, hogy milyen ótvaros, ócska mentalitást tükröz a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteg, a cigányok fel és kihasználása ebben az ügyben.
A nincstelennek egy tál jóféle gulyásleves is számít, hát még, ha a gyerekek is jóllaknak, meg még kerül mellé friss kenyér, egy-két üveg sör, ne adj Isten, még kis szotyoláravaló is, legyen bármennyire jelentéktelen is az összeg…
Merthogy van egy réteg – egyre szélesebb réteg egyébként – amelyik magasról tesz a politikára.
Nekik ugyanis valóban mindegy, hogy melyik párt fog nyerni, de még az országos választáson is mindegy lesz, hiszen nekik a rendszerváltás negyedszázada meglehetősen egyhangúan telt.
Az első öt évük azzal telt, hogy visszarugdalták őket a kilátástalan nyomorba és kiszolgáltatottságba, aztán már csak a beletörődéssel voltak elfoglalva, hiszen a képzetlenségüknél fogva azt se nagyon értik, amit ezek a politikások ugatnak nekijük, az ezresnél meg a bogrács partján megáll náluk a tudomány.
Amúgy sem egy lázadó népség, amíg valahonnan akad egy szelet kenyér, nem szerveznek felkelést, száz generációjukba verték bele bikacsökkel, hogy lázadni nem kifizetődő.
De élni kell.
Inkább visszatérnek hát a régi életvezetési stratégiához, a legnincstelenebbek libát például többnyire kétszer vesznek (egyszer észre, egyszer meg el…) és próbálják elkerülni a büntetést, amire a dolgok mai állása szerint hatvan százalék esélyük van is.
Nekik egyik párt éppen olyan, mint a másik, egyiket sincs miért szeretniük, és arra fognak szavazni, aki jobban fizet, ha ezt Fidesznek hívják, hát a Fideszre.
Vannak vagy négyszázezren.
Azért sohasem lehet tudni, mikor akad majd egy cigány, aki felemeli a fejét, így hát a kisebbségeket, akik saját listájukra szavaznak, kizárják majd a pártlistákra szavazók közül.
Ez persze szemétség, ilyen eljárás csak akkor lenne elfogadható, ha saját listájukról is be lehetne jutni a törvényhozásba – na, ne már!
Így aztán meg se kell venni őket, szavazzanak a nemzetiségi önkormányzatukra, majd odalökünk nekik kis pénzt, oszt jónapot!
Majd pótolják őket határontúli véreink, akikről még a postaköltség terhét is levesszük, ellentétben azokkal a foglalkoztatottsági statisztikát javító megtévedt fiatalokkal, akiknek keresztül kell utazniuk Skóciát és Angliát, hogy leadhassák szavazatukat Londonban – például.
És hozzájuk jönnek a hófehér lecsúszottak, akik vagy kétszer annyian is lehetnek, és akiknek egy hangyafülnyivel sem több az erkölcsi érzékük, mint a cigánynak, nekik is számít a téli tüzelő, a kis pénzmag – mintha a múlt század első évtizedébe csúsztunk volna vissza.
Tulajdonképpen ezt az időközi választást nem most rontotta el az ellenzék, hanem amikor hagyta, hogy ilyen csekély szavazatkülönbséggel nyerjen a Fidesz.
De ha egyszer elkezdik ezt elemezni – hogy hadd engedjek meg magamnak utópista gondolatokat is – akkor nem fognak más eredményre jutni, csak arra, hogy felkészült/felkészített választási apparátus és hatékony módszerek nélkül nem fognak tudni sehol sem nyerni.
Az összes dolog szinte, ami ezidáig tilos volt, az országgyűlési választáson már engedélyezett lesz, Kubatovnak sem okozott sok gondot, hogy a nyilvántartását frissítse és törvényessé tegye, lépni kellene e tekintetben az ellenzéki oldalon is..
Már persze, ha nyerni akarunk, mert azzal a mentalitással, hogy a „szövetségi tárgyalásokat egyszer és mindenkorra lezártuk” – csak veszíteni lehet.
Ez lenne a cél?
Hacsak úgy nem…

:O)))

2013.10.14 01:10

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.