Az unió külügyi tanácsában záróközlemény szerint az EU-t továbbra is nyugtalanítja az Irakban kialakult biztonsági helyzet romlása. A leghatározottabb hangnemben elítélik az Iszlám Állam (IS) és a vele szövetkezett fegyveres csoportok támadásait. Mint a BBC idézte a közleményből, az unió ugyancsak elítéli az alapvető emberi jogok megsértését, a kegyetlenkedéseket, különösen amikor ezzel vallási kisebbségeket és a legsebezhetőbb csoportokat veszik célba.

A becslések szerint a szélsőséges IS fegyvereseinek erőszaka június óta immár 1,2 millió irakit késztetett lakhelye elhagyására. A rendkívüli ülés nem fogadott el kötelező érvényű közös fellépést, helyette szabad kezet adott a tagállamoknak, hogy küldenek-e fegyvereket az Irak északi részén lévő kurd autonóm kormányzat önvédelmi erőinek az IS milicistái elleni háborúhoz.

Az Egyesült Államok és Franciaország már megkezdte a kurdok ellátását fegyverekkel. A tanácskozáson több tagállam is bejelentette, hogy növelni fogja az iraki harcok elől elmenekült emberek számára juttatott humanitárius segélyek mértékét. Frank-Walter ­Steinmeier német külügyminiszter ­bejelentette, Irakba utazik, hogy mind a kurd vezetőkkel, mind az új iraki miniszterelnökkel Bagdadban ­megvitassa, milyen segítségre van szükségük. Németország egyelőre nem tervez fegyvereket szállítani, de ha a helyzet ezt indokolttá teszi, akkor Berlin változtat álláspontján – tette világossá a külügyminiszter a tanácskozás végeztével.

Bagdadban egyébként csütörtök késő este Nuri al-Maliki a televízió adásában közölte, hogy lemond, és kész átadni a miniszterelnöki ­teendőket az ugyancsak ­síita Haider al-Abadinak, akit az iraki elnök bízott meg kormányalakítással. Ma­liki ily módon 72 órás ellenállás után engedett a nyomásnak, amelyet ezúttal sajátos összhangban mind Washington, mind Teherán kifejtett nyilatkozataival. ­Barack Obama amerikai elnök csütörtökön, miközben az IS elleni sikeres bombázásokat és ezzel ártatlan emberek megmentését méltatta, még egy ízben felszólította Bagdadot a valamennyi etnikai erőt kielégítő kormányalakításra.

Maliki visszavonulásával a bagdadi politikai patthelyzet ily módon kedvező fordulatot vehet, ám Abadinak teljesítenie kell azt az ígéretét, hogy valóban egységkormányt alakít, tehát a szunniták és a kurdok is kellő részvételt kapnak a kabinetben. Csak így képzelhető el ugyanis hatékony és egységes fellépés az Iszlám Állam és más szélsőséges csoportok fegyveresei térnyerésével szemben Irakban.

Az iraki szunniták egy részemár belefáradt a harcokba. erre utal legalábbis, hogy Anbar tartomány törzsi vezetői péntek este jelezték, készek az együttműködésre Abadival, ha a helyi közigazgatás a tartományban egyenrangú legyen a központival, a bagdadi kormány nem hajt végre több támadást szunnita területeken, visszavonja a síita milíciákat, a politikai foglyokat pedig elengedik.

Anbarban a közel-keleti ország többi részével ellentétben a szunnitáké a többség. A tartomány jelentős része a júniusban kalifátust kikiáltó IS ellenőrzése alatt áll.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eközben New Yorkban szankciókról döntött az IS hat vezetője ellen. Utazási tilalommal, és vagyonbefagyasztással sújtva őket. A szunnita szélőségesek pénteken állítólag 80 jazidit lemészároltak, nőket és gyerekeket raboltak el a Szindzsártól délkeletre fekvő kis településről, Kocsóról. Az IS üldözi a régi vallási kisebbség képviselőit, akik közül mostanáig ezrek bolyonganak étlen szomjan a Szindzsár-hegyen, miután a kegyetlenségükről hírhedt szunnita szélsőségesek egy hete bevették a hasonnevű várost.