„A kutyák már a halottak húsát eszik" – meséli a Telegraph riporterének valaki, akinek sikerült átjutnia az IS hegy köré vont ostromgyűrűjén. (A brit lap riportere, Jonathan Krohn az első nyugati újságíró volt, aki vasárnap este eljutott a hegyre.) Kétségbeesésről beszélnek azok is, akiket az iraki hadsereg helikopterekkel evakuált. Egyikük, egy Emad Edo nevű 27 éves férfi az unokahúgát hagyta hátra, akiben nemhogy talpra állni, a szemét kinyitni nem maradt erő a meneküléshez. Azokat a segélycsomagokat, amelyeke a helikopterek hoznak, egyszerre több száz ember rohanja meg. Evakuálni eddig mindössze kétszáz embert tudtak. A hegyen ahhoz sincs elég sík terület, hogy egy helikopter leszálljon.
A helikoptereken egyébként kurd katonák is érkeznek védeni és segíteni. Ők, a pesmergák az autonóm Kurdisztán tartományban most Erbilért harcolnak az IS egységeivel. Az amerikaiak nekik is segítenek a légicsapásokkal. Pénteken, az amerikai légicsapások első hulláma alatt két F/A-18-as egy sorozatnyi lézerbombával támadta az IS tüzérségi állásait a város mellett, később drónokról is csapást mérve a szunnita szélsőségesekre. Megsemmisítették az IS-nek egy olyan egységét is, amely a jazideket támadta a hegyen.
Ez a forgatókönyv ismétlődött meg vasárnap i, amikor helyi idő szerint reggel negyed tíztől öt órán át bombázták az IS egységeit az amerikaiak. A négy légicsapást a szunnita szélsőségesek három páncélozott harci járművére és egy tüzérségi egységére mérték. Az amerikai légicsapások érdeme, hogy a pesmergáknak két kis településről, Makmurból és Gveirből sikerült kiűzniük a szélsőségeseket.
Maszúd Barzani az autonóm kurd tartomány elnöke vasárnap nemzetközi katonai segélyt kért. Ezzel – állítja Barzani – a pesmergák le tudnák győzni a szunnita szélsőségeseket.
A jazidiek Szindzsár elfoglalásakor menekültek a hegyre. A városba egy hete vonultak be az IS egységei, halállal fenyegetve mindenkit, aki nem tér muzulmán hitre. Vasárnap az iraki emberi jogi miniszter bejelentette, bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a szunnita szélsőségesek ötszáz jazidit – köztük nőket és gyerekeket – öltek meg, egy részüket pedig élve tömegsírokba temették csak azért, mert nem hagyták el a vallásukat. Rajtuk kívül még 300 nőt elhurcoltak rabszolgának – tette hozzá Mohamed Sia al-Szudáni tárcavezető.
A jazidi egy szinkretista-monoteista vallás a világ egyik legrégebbije. Fő zarándokhelye az a Moszul, amelynek az elfoglalásával június 8-án kezdetét vette az akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) néven ismert szunnita szélsőségesek offenzívája. Azóta az IS kalifátust is kikiáltott Iraknak és Szíriának azon a területén, amely az irányítása alatt áll. A szunnita szélsőségesek mindössze néhány ezer emberrel futamították a 350 ezres iraki hadsereget. Most az ország területének az egyharmada gyakorlatilag az övék. Bagdadtól száz kilométerre fekvő Szamarrában sikerült megállítani őket.
Az IS nevét az al-Kaidát is riasztó kegyetlenségéről félik a Közel-Keletnek ezen a vidékén. A három éve polgárháború szaggatta Szíriában az egységei rutinszerűen feszítik keresztre azokat a szunnitákat, akik nem tartanak velük, a túlnyomóan síita Irakban viszont így is van támogatottságuk azokon a területeken – például Anbár tartományban –, ahol a szunnitáké a többség.
A múlt üldözött tanúi
Ahol most az amerikai légierő megpróbálja kiiktatni az IS fanatikusait, a vallások és etnikumok sokasága él évezredek óta. A régiót általában a kurd területekhez sorolják, ám ez leegyszerűsíti az ottani változatosságot. A szíriai ortodox és katolikus keresztények többféle egyháza is hívőket tud itt, őket sokszor káldeusoknak nevezik. Az iszlámisták elől sokan már elmenekültek. Olyanok is, akik Dél-Irakból húzódtak északra. Velük jöttek, életüket féltve, a mandeus vallás, egy kétezer éves mezopotámiai felekezet követői is. A jazidiek a hegyekben élnek több százezren, Vallásukat zoroasztrizmussal hozzák összefüggésbe. Több faluban élnek „shabakok” és „kakaik” – őket néha külön etnikumnak mondják, mások szerint az iszlámtól elszakadt szektákról van szó. A kurdok és arabok között élő turkománok szunniták és síiták is, bár katolikusok szintén vannak közöttük. A kisebbségeket üldözte, arabizálni akarta Szaddám Huszein rezsimje, irtották őket a különböző muzulmán szélsőségesek. Most új gyilkosok érkeztek az észak-iraki Ninive tartomány hegyei közé. (M. G.)
Barack Obama amerikai elnök szombaton telefonon beszélt David Cameron brit miniszterelnökkel az iraki helyzetről, és megígérte, nem fogja hagyni, hogy az IS kalifátust hasítson ki magának Irakban és Szíriában. Figyelemre méltó – pendíti meg a Washington Post –, hogy az egyik nyilatkozatában kétszer is használta a „népirtás" szót. Obama szintjén a politikusok nem hadonásznak csak úgy egy ilyen szóval, és az, hogy az elnök kétszer is emlegette a lap szerint akár új amerikai katonai beavatkozást is előrevetítíhet, mindössze három évvel a 2011-es kivonulás után.
Az Egyesült Államoknak kétezermilliárd dollárba és 4486 amerikai katona életébe került a tizenegy éve kezdett háború a néhai diktátor, Szaddám Huszein ellen. Egy új katonai beavatkozást a Washington Post által idézett felmérés szerint az amerikaiak hetven százaléka ellenez.
Vasárnap Bagdadban tárgyalt Laurent Fabius francia külügyminiszter, országa nevében szintén segélyt ígérve azoknak az irakiaknak, akik földönfutóvá váltak az IS offenzívája miatt. Fabius egységre szólította fel a közel-keleti országot a szunnita szélsőségesekkel szemben. Szakértők szerint az IS sikerének a fő oka a széthúzás, a síita miniszterelnök, Núri al-Maliki konfliktuskereső politikája, amellyel a bagdadi kormánynak sikerült magára haragítania a szunnitákat és az olajbevételek visszatartása miatt a kurdokat is.
