Magyarországot aggasztotta, hogy Azerbajdzsán esetleg nem tud elegendő földgázt biztosítani a tervezett Nabucco vezetékhez, és az Egyesült Államok szerette volna megismerni és pontosan ismertetni a magyarokkal az ezzel kapcsolatos azeri álláspontot - egyebek mellett ez tűnik ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök újabb adagjából.

A portál brit médiapartnere, a Guardian című vezető baloldali napilap honlapján közzétett, 2007. áprilisi keltezésű diplomáciai irat szerint az Egyesült Államok azerbajdzsáni nagykövete, Anne E. Derse abban a hónapban találkozott Natik Alijev azeri energia- és iparügyi miniszterrel, hogy megvitassa vele a jövőbeni azerbajdzsáni földgázkitermelés ügyét.

A nagykövet tájékoztatta Alijevet, hogy (Matthew) Bryza, az amerikai külügyminisztérium (európai és eurázsiai ügyekért felelős) államtitkár-helyettese néhány napon belül találkozni fog Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel, akivel egyebek mellett a Nabucco-vezetékről fog tárgyalni. A tájékoztatás szerint Magyarországon aggódnak amiatt, hogy Azerbajdzsán nem lesz képes a vezetékrendszer beindításához elégséges mennyiségű földgáz szállítására.

Az amerikai nagykövet biztosítani akarta, hogy e budapesti találkozó előtt az amerikai kormány megismerje és pontosan vissza tudja adni azt az üzenetet, amelyet az azerbajdzsáni kormány el akart juttatni a Nabucco gázellátásával kapcsolatos készségéről és képességéről. Alijev kijelentette: az azeri kormány meg akarja mutatni, hogy kész részt venni kereskedelmileg életképes gázprogramokban, köztük a Nabuccóban, ám az azeri gázkitermelés jelentős része, ha éppen nem a zöme a BP olaj- és gázipari cégen múlik.

Amikor az amerikai nagykövet rámutatott, hogy Azerbajdzsán európai gázszállítási szerződésektől eshet el, ha nem tudja biztosítani az európai fogyasztókat arról, hogy képes és hajlandó ellátni őket földgázzal, a miniszter hangsúlyozta: kormánya kész és hajlandó együttműködni az európai vásárlókkal, de a BP kötelezettségvállalásainak maga nem tud eleget tenni. Naivitás lenne Azerbajdzsán részéről, ha elkötelezné magát 5-10 milliárd köbméter biztosítása mellett a Nabuccóba anélkül, hogy valamilyen befolyása lenne a BP felett - idézi a leirat az azeri minisztert.

Egy elhallgatott katasztrófa

Amint a megjegyzés is ékesszólóan jelzi, Azerbajdzsán és a BP viszonya az elmúlt években korántsem volt felhőtlen. Előfordult, hogy Ilham Alijev elnök 10 milliárd dollár értékű olaj ellopásával vádolta a brit energiavállalatot, és azzal is, hogy zsarolással szerezte meg a jogokat egy nagy kiterjedésű gáztartalék-hálózat kiépítéséhez a Kaszpi-tenger övezetében. Ráadásul a WikiLeaks által közreadott dokumentumokból kiderül, hogy 2008 szeptemberében a brit energiaóriás egyik Kaszpi-tengeri gázplatformja kezdett el szivárogni, napi 40-50 millió dolláros veszteséget okozva Bakunak. Nemzetközi visszhangra a katasztrófa talán csak azért nem talált - írja a Guardian -, mert a BP szerencséjére minden munkást időben kimenekítettek a katasztrófa elől és látványos detonáció sem következett be.

A gázszivárgás után néhány héttel elküldött diplomáciai sürgöny szerint Bill Schrader, az BP akkori azerbajdzsáni igazgatója beismerte: megeshet, hogy a gázszivárgás okát soha nem sikerül felderíteni. Egy másik diplomáciai levél viszont arról tanúskodik, hogy 2009 elején már szigetelési hibát feltételeztek. Sokatmondó a párhuzam: szintén szigetelési hibát emlegetve Tony Hayward, a BP volt vezérigazgatója cége egyik alvállalkozót tette felelőssé 2010 áprilisában a Mexikói-öbölben elsüllyedt Deepwater Horizon olajkút katasztrófájáért.

A Guardian megkeresésére egyébként a BP vezetősége nem akarta kommentálni az azerbajdzsáni esetet, egy nyilatkozatban viszont azt mondták, hogy az energiavállalat és a bakui kormány továbbra is „sikeres és kölcsönösen hasznos partneri viszonyban" van.