Bár a két nagyváros, Moszul és Tikrit még a szunnita szélsőségesek kezén van, az iraki hadseregeknek és a vele együtt küzdő síita milíciáknak vasárnap sikerült megállítaniuk az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) egységeit. A szunnita szélsőségesektől több kisvárost visszafoglaltak már. Helyszíni jelentések szerint most annál a Tal Afarnál folynak kemény harcok, ahova az ISIS egységei megpróbálnak bevonulni, és rakétavetőkkel támadják a várost védő kormányerőket. Kitörtek összetűzések a Tikrittől – a néhai diktátor, Szaddám Huszein szülővárosától – északra fekvő egykori katonai bázis, Camp Speicher körül is. A hadműveletek főparancsnoka, Kaszim Ata altábornagy közlése szerint a harcokban eddig 279 szunnita szélsőségessel végeztek. Az Irak mellett Szíriában is aktív ISIS-nek összesen 7-8 ezer embere lehet. Közülük kedden körülbelül 800 elég volt ahhoz, hogy bevegye Moszult. Ez a szélsőségesek előrenyomulásának az első állomása volt.

A helyzet pénteken fajult újra polgárháborúvá a síiták és a szunniták között, amikor Ali al-Szisztáni ajatollah, az iraki síiták legmagasabb rangú vallási elöljárója harcra szólította fel a híveit az ISIS ellen Szamarra elfoglalása miatt. Az előző polgárháború azután tört ki, hogy a szunnita szélsőségesek 2006-ban bombát robbantottak a világ síitáinak az egyik fő kegyhelye, az al-Aszkári mecsetnél, amelynek emiatt beomlott az arany kupolája. Az ezt követő erőszakhullám évekre vérbe borította Irakot, ahonnan az amerikaiak 2011-ben vonultak ki a Huszein-rezsim 2003-as megdöntése után. Szisztáni pénteki felhívására több ezer síita milicista vonult ki Bagdadból harcolni az ISIS ellen. Barack Obama amerikai elnök eközben jelentette be, hogy a szunnita szélsőségeseket célzó légicsapásokon gondolkodik – egy repülőgép-hordozó anyahajó, a USS George H. W. Bush már a Perzsa-öbölben cirkál –, Irán pedig kétezer embert küldött a szomszéd országba harcolni a hadsereg oldalán. A teheráni vezetés jó viszonyban van a szintén síita Núri al-Maliki miniszterelnökkel.

Az ISIS aránylag fiatal szervezet, az al-Kaida iraki leányvállalatából kivált szélsőségesek alapították meg 2013 áprilisában. Vezetőjük az egyébként szamarrai születésű Abu Bakr al-Baghdadi, „a láthatatlan sejk", akiről nemhogy az amerikaiak vagy az irakiak, de még a saját harcosai sem tudnak sokat. Baghdadi állítólag egy helyi mecset imámja volt a Huszein-rezsim elleni 2003-as szövetséges invázió idején, és az alatt a négy év alatt radikalizálódott, amelyet a dél-iraki amerikai börtönben, Camp Buccában töltött. Más források szerint már dzsihadista volt Huszein alatt is. A személyét övező homályra jellemző, hogy csak két ismert fényképfelvétel van róla. ISIS-vezérré Szíriában emelkedett, ahol a szervezete tavaly megpróbált egyesülni az al-Kaidának hűséget esküdő al-Nuszra Fronttal. Ez az egyesülési kísérlet kudarcba fulladt, de az kiderült, hogy a helyi szunnita szélsőségesek között Bagdadinak nagyobb tekintélye van, mint Ajman az-Zavahirinek, az al-Kaida jelenlegi első emberének. Vele és a 2011-ben likvidált Oszama bin Ladennel ellentétben Bagdadi egyébként soha nem fordul video- vagy hangüzenetben a híveihez. Bár a fáma szerint nemcsak tervez, hanem együtt is harcol az embereivel, ők soha nem beszélnek arról, hogy személyesen látták volna.