Irán katonai egységeket küldött Irakba
A teheráni síita vezetés jó kapcsolatban van a szintén síita iraki miniszterelnök, Núri al-Máliki kormányával, de Hasszan Róhani iráni elnök az újra polgárháborúvá fajuló iraki felekezetközi konfliktus kapcsán még azt mondta, országa kész segítséget nyújtani Iraknak, iráni katonai egységek bevetéséről azonban nincs szó a szomszéd országban. A baszidzs milícia egy önkéntesekből álló, az ország első számú vallási vezetőjéhez, Ali Khamenei ajatollahhoz hű ultrakonzervatív félkatonai szervezet.
Az ISIS a héten indult el az iraki városok ellen. Egységeinek először Moszult, utána többek között a néhai diktátor, Szaddám Huszein szülővárosát, Tikritet, majd Szamarrát is sikerült bevennie, ami után már a fővárost, Bagdadot fenyegetik. Irak legmagasabb rangú síita vallási vezetője, Ali al-Szisztáni ajatollah a pénteki ima alkalmával harcra szólította fel az ország síitáit a szunnita szélsőségesek ellen. Több ezer hívét sikerült mozgósítania. A síiták több ezren, rendőrségi teherautókon kezdtek el vonulni északkelet, az ISIS által elfoglalt városok felé.
A szunnita szélsőségesek térnyerése Irakban eddig valószínűtlennek tűnő szövetségbe kényszerítheti Iránt azzal az Egyesült Államokkal, amelynek az elnöke Barack Obama most légicsapásokon gondolkodik az iraki szunnita szélsőségesek ellen. Azt Obama pénteken kizárta, hogy újra szárazföldi katonai egységeket küldjön a közel-keleti országba. Washington és Teherán viszonya az 1979-es iráni iszlám forradalom és a teheráni túszválság óta hagyományosan rossz volt Róháni megválasztásáig, akinek a hivatalba lépése után azonban félig-meddig már sikerült megállapodásra jutni a perzsa ország vitatott célú atomprogramjáról is. Ez utóbbi ügyben az első kétoldalú, amerikai-iráni tárgyalásra a feklek hétfőm kerítettek sort.
