Viktor balról előz
Hiába vészelte át a 2008-ban hatalomra került Andrius Kubilius kormánya a gazdasági válság mélypontját – 2009-ben az ország GDP-je 14 százalékkal zuhant, négy év növekedését emésztve fel –, és hiába ért el a gazdaság tavaly 5,8 százalékos növekedést. A vasárnapi választások utáni közölt exit poll tanúsága szerint Litvániában a kormányzó jobbközép Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták pártja (TS-LKD) harmadik helyre szorult a Munkapárt és a szociáldemokraták mögött.
Meglepetésre ugyanis a 2008-ban ellenzékbe szorult Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) csak a második helyet szerezte meg 17,8 százalékkal, mert őt balról előzte és győzött az orosz születésű milliomos, Viktor Uszpasszkih (litvánul hivatalosan Viktoras Uspaskichas) vezette Munkapárt (DP). A Munkapárt 19,8 százalékkal lett első, a TS-LKD 16,7 százalékot kapott, a jobboldali EU-szkeptikus Rend és Igazságosság (TT) pedig 8,4 százalékon áll az előzetes eredmények szerint. A vártnál is jobban szerepelt viszont a pedofília elleni harcot felvállaló, idén alakult Bátorság Útja, amely 8,5 százalékot kapott. Rajtuk kívül még a liberálisok lépték át az ötszázalékos küszöböt a listát állító 17 pártból. (További tíz párt csak egyéni jelölteket indított.)
Az élen álló két baloldali párt és a TT egy májusi megállapodásban jelezte, hogy hajlandók a koalícióra, bár ez még nem lezárt kérdés: egyrészt a 141 fős szejmbe 71 fő egyéni képviselő jut, ahol több helyen második forduló várható, másrészt Uszpasszkih előélete érzékeny támadási felületet adhatna a szövetségnek. Az 53 éves üzletembert – aki még a szovjet korszakban települt be a 22 éve független országba – a 2004 és 2008 közötti időszakban adócsalással és vesztegetéssel vádolták meg, amellett, hogy állítólag közgazdász diplomája is hamis. Ebben az időben a DP egyébként sikere csúcsán volt: a legnagyobb frakciót adva részt vett a kormányban, amelyben Uszpasszkih a gazdasági miniszteri posztot töltötte be, és egyúttal képviselője volt a litvánok legnagyobb frakciójának az Európai Parlamentben is. Mentelmi jogát otthon, később az EP-ben is felfüggesztették, a vádak elől Moszkvába menekült, majd visszatérve vallomása után 2007-ben háziőrizetbe került. Legutóbb a múlt hónapban kérte, hogy az EP adja vissza mentelmi jogát, de az európai honatyák elutasították. Jelenleg a Munkapárt könyvelésének vizsgálata folyik, az ügyészség szerint a szervezet 24 millió litasszal (1 litas körülbelül 82 forint) nem tud elszámolni. De Uszpasszkihnak más ügyei is vannak: a hónap végén az egyik cégéhez tartozó, rossz állapotban lévő kastély visszaállamosításáról dönt a bíróság.
Ám Uszpasszkih ügyei mellett az igazi nehézséget a győztesek számára a gazdasági növekedés fenntartása és a megszorítások elkerüléséről szóló ígéretek együttes beváltása okozza. Választási sikerük nagyrészt azon nyugszik, hogy a 2009-es gazdasági mélypont után 14,5 százalékra szökött fel a munkanélküliség, és csökkentek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak is.
Kubilius kormánya a kiadások visszavágásával elérte, hogy az idei 26 milliárd litasos (9,7 milliárd dolláros) költségvetés kétszázalékos deficittel tartható legyen. Az államadósság ugyan két és félszeresére nőtt az elmúlt hat évben, ám így is csupán 38 százalékon áll a GDP-hez képest. A mutatók alapján a 3,5 milliós ország kész az euró eredetileg 2014-re tervezett bevezetésére, ám mind az ellenzék, mind a jelenlegi kormány a bevezetés elhalasztását javasolja. Kubilius kijelentette: a közös pénz bevezetése továbbra is cél, de csak akkor kerül rá sor, ha „Európa készen áll rá”. A litván gazdaság fejlődési útját a múlt hónapban Vilniusban járt Orbán Viktor is nagyra értékelte. (A magyar kormányfőnek – aki azt mondta, Magyarország a litván úton haladva válhat sikeressé – nem ez az első baljós kampányszereplése külföldön: nemrég Grúziában kampányolt Miheil Szaakasvili elnök pártja mellett, amely azonban elbukott a parlamenti választásokon.)
Kis párt, nagy győzelem
A legnagyobb sikert egy idén januárban alapított párt érte el azzal, hogy bejutott a parlamentbe: a Bátorság Útja (DK) fő egyik célkitűzése a pedofília elleni küzdelem, de sikerét általában a tiltakozó szavazatoknak is köszönheti. A párt születését egy krimibe illő családi dráma váltotta ki: Drasius Kedys azzal vádolta meg élettársát és annak nővérét, hogy kislányukat szexuális kapcsolatra kényszerítette egy helyi vállalkozóval és egy bíróval. Az apa igazát nem tudta bizonyítani, a gyermeket nem ítélték neki. Nem sokkal később meggyilkolták a Kedys által megvádolt bírót és lánya nagynénjét.
A gyanúsított Kedys volt, aki ellen körözést adtak ki. (Érintettsége a két gyilkosságban még nem bizonyosodott be.) Eközben autóbalesetben életét vesztette a megvádolt vállalkozó is, nem sokkal azután, hogy 2010-ben holtan találták magát Kedist is, akire sokan a jogállam visszásságai ellen küzdő magányos harcosként tekintettek. A vizsgálatok szerint Kedis alkohol és gyógyszerek kombinációja miatt vesztette életét, az idegenkezűséget kizárták. A DK – amelynek Kedys nővére, a bíróként dolgozó Negrena Vencekne aktív tagja – a halott édesapát a párt jelképévé tette meg.
Nem vágják el az erőművet
A parlamenti választásokkal egy időben népszavazást tartottak az ország 2018-ra tervezett atomerőműjének sorsáról. A referendum nem kötelező érvényű, így vélhetően mindenképpen megépül Litvániában a Lengyelországnak és a másik két balti országnak is energiát biztosító erőmű, amellyel Vilnius kiváltja a termeléssel 2009-ben leállt ignalini erőművet. A csernobilihez hasonló atomerőmű kiiktatása Brüsszel feltétele volt Litvánia EU-csatlakozásakor. (Korábban az ignalinai erőmű megmentésére is népszavazást írtak ki, a részvétel nem érte el a szükséges 50 százalékot, bár a fenntartás mellett szavazott a megjelentek 90 százaléka.) Az erőmű teljes felszámolása jelenleg is tart, 2014-től erre 200 millió eurót irányzott elő az EU. Vilnius ezt kevesli: a kormányfő szerint a visszafogott támogatás miatt jelentősen elhúzódhat az ignalini erőmű területének rehabilitációja.
