A Szent Mihály-templomban tartott gyászünnepségen 1800-an vettek részt, köztük Angela Merkel kancellár, Joachim Gauck államfő, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és a néhai kancellár számos pályatársa, köztük Valérie Giscard d'Estaing volt francia államfő és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter.

Olaf Scholz hamburgi főpolgármester gyászbeszédében a Hansa-város legnagyobb szülöttének nevezte a néhai kancellárt. "Helmut Schmidttől megtanultuk, hogy Németország csak Európa részeként találhatja meg a helyét a világban" - mondta.

Henry Kissinger anyanyelvén, németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Helmut Schmidt jóval műveltebb volt kora legtöbb politikusánál, a politikát mindig is lelkiismereti kérdésként, "erkölcsi célok megvalósításáért végzett pragmatikus cselekvésként" fogta fel, és nemcsak kiemelkedő személyiség, "nagy ember", hanem "jó ember" is volt.

Angela Merkel gyászbeszédében hangsúlyozta: Schmidt "egyszemélyes intézmény volt" és "hiányozni fog mindannyiunknak". Egyebek között kiemelte, hogy Helmut Schmidt és Valérie Giscard d'Estaing kezdeményezésére jött létre az euróövezet elődjeként számon tartott Európai Monetáris Rendszer (EMS), amelynek kialakítása bátor és előremutató lépés volt.

Felidézte, hogy Helmut Schmidt kancellárságának egyik legnagyobb próbatétele volt, amikor 1977 őszén a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egy különítménye elrabolta Hanns Martin Schleyert, a német iparvállalatok szövetségének (BDI) elnökét, majd palesztin terroristák eltérítették a Lufthansa légitársaság egyik járatát. Mindkét csoport az RAF bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátását követelte. A kancellár egyik esetben sem engedett a terroristák zsarolásának, és bár Hanns Martin Schleyer meghalt, a Lufthansa-járat utasait sikerült kiszabadítani.

"Ma is szörnyű merényletek hatása alatt vagyunk" - mondta Angela Merkel a párizsi terrortámadásokra utalva, hozzátéve, hogy a terroristák indítékai ugyan másmilyenek, mint Helmut Schmidt idején, de "a terror terror marad".

Helmut Schmidt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa volt, 1974-től 1982-ig volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. 1983-tól a Die Zeit című liberális szellemiségű hamburgi hetilap szerkesztőbizottságának tagja és a lap társkiadója volt. A német közélet egyik legtekintélyesebb véleményformálójának számított.

Helmut Schmidt november 10-én hunyt el 96 éves korában, hamburgi otthonában. Hamburg Ohlsdorf nevű városrészének temetőjében helyezték végső nyugalomra, szűk családi körben. Koporsóját a Szent Mihály-templomból ünnepélyes gyászmenettel szállították a temetőbe, a menet útvonala mentén ezrek búcsúztatták a néhai kancellárt.