A török akciók válaszok voltak a szélsőségesek erőszakos támadásaira, belleértve egy az Iszlám Államhoz tartozó öngyilkos merénylő bombatámadását a délkelet-törökországi Surucban, mely során 32 ember veszítette életét múlt hét hétfőn. Az áldozatok többségében szíriai önkéntes munkára készülő török és kurd egyetemisták voltak. Ezzel szinte egy időben robbantás történt a határ túloldalán Kobanéban.

Kedden az IS harcosai tüzet nyitottak a török határt védő katonákra, s közben a PPK meggyilkolt két török rendőrt, akiknek állítólag köze lehetett a suruci merénylethez. Pénteken több száz embert tartóztattak le azzal a váddal, hogy együttműködnek az Iszlám Állammal vagy a PKK-val. A letartóztatások miatt Isztambulban zavargások törtek ki, melynek egy aktivista és egy rendőr esett áldozatául.

Ugyan ezen a napon Törökország légi úton bombatámadást intézett három IS által uralt szíriai bázis ellen, majd pénteken és szombaton éjjel kurd szeparatisták észak-iraki táborait támadták meg. Erre válaszul Törökország délkeleti részén egy katonai konvoj mellett autóba rejtett pokolgéppel robbantottak. A támadásban két török katona meghalt, négyen pedig megsérültek.

A hadsereg szerint ugyanezen a hétvégén a Kurd Munkáspárthoz tartozó katonák tüzet nyitottak a csapataikra egy "orvul felállított" csapdában. A tetteseket nagy erőkkel keresik. A munkáspárt azzal fenyegetőzött, hogy a szombati események után felmondja a két éves fegyverszünetet.

A vasárnapról hétfőre virradó éjszakán is folytatódtak a harcok. Török tankok megtámadtak egy észak-szíriai kurd falut, Zur Maghart. Az támadásban legalább négy harcos megsérült – jelentette be hétfő reggel a Kurd Népi Védelmi Egység (YPG). A szíriai Emberi jogi megfigyelőcsoport is megerősítette a támadás tényét.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a legújabb katonai akciók kapcsán azt mondta a helyi lapok főszerkesztőinek, hogy a regionális konfliktusoknak immár új feltételei vannak. Kijelentette azt is, hogy országa kész együttműködni a szeparatista Kurd Munkáspárthoz kötődő PYD csoporttal is, feltéve, hogy nem veszélyeztetik Törökországot és megszakítják a kapcsolatot Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. A tárgyalások ellenére a török hatóságok a PKK-t és militáns szervezeteit ugyanolyan terroristának tekintik, mint az Iszlám Államot.

A NATO-tag Törökország vasárnap a washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva az Észak-Atlanti Tanács összehívását kérte. Ezt a szövetség bármely tagállama megteheti, ha úgy ítéli meg, hogy valamelyik NATO-tag területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. A NATO közleménye szerint Törökország tájékoztatást is kíván adni a 27 szövetséges országnak arról, hogy a terrortámadásokat követően milyen intézkedéseket tett, illetve kíván még tenni. A rendkívüli ülést keddre hirdetek meg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a Törökország által kért találkozó nagyon jó és időszerű, mert foglalkozni kell azzal a bizonytalansággal és zűrzavarral, ami Szíriában, Irakban és a környező területeken, légyegében az Észak- Atlanti szövetség határán uralkodik.