A támadás válasz arra, hogy Törökország 2012 óta először ismét bombázta a kurd szeparatisták táborait Észak-Irakban pénteken és szombaton éjjel. Egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta magára az akciót.

A hadsereg szerint a Kurd Munkáspárthoz (PKK) tartozó katonák tüzet nyitottak a csapataikra egy "orvul felállított" csapdában. A tetteseket nagy erőkkel keresik. A munkáspárt azzal fenyegetőzött, hogy a szombati események után felmondja a két éves fegyverszünetet.

Azt követően, hogy Surucban egy, az Iszlám Államhoz tartozó öngyilkos merénylő egy bombatámadásban megölt 32 embert, többségében szíriai önkéntes munkára készülő egyetemistákat, az országban elégedetlenségi hullám indult meg. Tüntetések kezdődtek Ankarában és Isztambulban, több esetben került sor összetűzésre a rendőrséggel.

A PKK katonai szárnya szerdán két rendőrrel végzett, azt állítva róluk, hogy együttműködtek az Iszlám Állammal a suruci robbantásban.

Az Egyesült Államok mindkét oldalt felszólította az erőszak elkerülésére, de kiemelte, hogy Törökországnak joga van megvédenie magát a kurd lázadók támadásai ellen.

Mark Lowen, a BBC törökországi tudósítója szerint a török kormány vonakodik attól, hogy megállítsa az Iszlám Államot, mert egy olyan hasznos eszközt lát a csoportban, amit a kurd ellenség, a PKK ellen tud fordítani. Az olyan elszórt támadások, mint amilyen az isztambuli rendőrörs elleni volt, felidézik a török állam és a kurd lázadók közt harminc éven át fennálló konfliktust, amely 40 000 ember életét követelte.

Az isztambuli hatóságok betiltottak egy szombatra tervezett békemenetet, amelyen a hét eleji merényletre emlékeztek volna. Döntésüket azzal indokolták, hogy a törvényen kívüli csoportok provokációra használhatták volna a rendezvényt - számolt be a BBC az AP tájékoztatása alapján.