A szakbizottság az EP plenáris ülésén tavaly februárban megszavazott határozata alapján vizsgálja meg, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével. A portugál zöldpárti Rui Tavares, az ügyben illetékes jelentéstevő ismertette a jogállamiságról és a demokráciáról szóló munkadokumentumot, mely a majdani jelentés alapjául szolgál.

Tavares bevezetőjében kifejtette: nem volt alkalmuk részletesen elemezni a negyedik alkotmánymódosítást, de kitért rá, hogy az Európa Tanács a szavazás elhalasztását kérte a parlamenttől, hogy a Velencei Bizottság is megvizsgálhassa a tervezetet. A portugál EP-képviselő közölte: természetesen a magyar parlament arról és akkor szavaz, amikor akar, de a törvényhozás nyilván tisztában van azzal, hogy a magyar kormány bonyolult és hosszadalmas folyamatban vesz részt különböző európai szervezetekkel. – Nem akarjuk, hogy ebben a folyamatban visszalépés történjen, nagy segítség lenne, ha több időnk lenne az elemzés elvégzésére – mondta Tavares.

Renata Weber, a szakbizottság egyik liberális tagja felszólalásában közölte: aggasztó lenne, ha a módosításokat a jelenlegi formában fogadná el a parlament, és jelezte, az Európai Bizottságnak nem kéne a végleges szöveg megszületéséig várnia elemzése elkészítésével. A román EP-képviselő kiemelte, budapesti látogatásuk során megvitatták az Országos Bírói Hivatal elnökével azt, hogy a bírósági ügyeket egyetlen ember oszthatja ki – amely most a módosításoknak köszönhetően az alaptörvénybe kerülne –, ami szerinte nagyon szerencsétlen megoldás. Weber szerint budapesti tárgyalásaik során nem hallottak kielégítő jogi érveket a rendszer fenntartása mellett.

Juan Fernando López Aguilar, a szakbizottság szocialista elnöke emlékeztetett, hogy az Európa Tanács aggodalma szerint a módosításokkal a kétharmados parlamenti többség felülírja az alkotmánybíróság döntéseit. Mint kiemelte, a módosítások egy része a bíróságok függetlenségének kérdését érinti, ami a szakbizottság vizsgálatainak egyik fókuszpontja.

Nem értem, miért mondják, hogy a jogállamiság veszélyben van Magyarországon, minden intézmény teszi a dolgát – érvelt Gál Kinga. A szakbizottság fideszes alelnöke felszólalásában kifejtette: a bíróságok függetlenek, erre példa a Klubrádióval kapcsolatos legutóbbi ítélet. A magyar jogállamiság mellett érvelt akkor is, mikor közölte: az alkotmánybíróságot sem lehet azzal vádolni, hogy kormánypárti lenne. Gál Kinga bevallotta, egyre inkább szimpatizál azokkal a magyarokkal, akik szerint képmutató az EP, amiért más országok súlyos alapjogokat érintő problémáival nem foglalkozik, de Magyarországgal kapcsolatban állandóan farkast kiált. Szerinte ez a kettős mérce kikezdheti az európai intézmények hitelét.

Gál Kinga szerint a negyedik alaptörvény-módosítást alapvető félreértés övezi. Mint mondta, ezeknek a szabályoknak az alkotmányba iktatásával pusztán az alkotmánybíróság decemberi döntésének felelnek meg, mely szerint a törvényhozónak el kell döntenie, hogy az átmeneti rendelkezések közül melyik kerül be alkotmányba, és melyik lesz sarkalatos törvényben szabályozva. Mint mondta, erre nem lehet azt mondani, hogy a parlament felülírná az alkotmánybíróság döntését.

A jogállamiságnak a kiszámíthatóságon kell alapulnia – kezdte felszólalását Göncz Kinga, a szakbizottság szocialista alelnöke, aki szerint az alaptörvény-módosításokat körülvevő egész eljárás abszurd: a módosítások beterjesztésének módja, hogy az egyéni beterjesztés miatt nincs lehetőség társadalmi vitára, a módosítások megszületése és azok átalakítása teljesen átláthatatlan és követhetetlen. Göncz hangsúlyozta: az alkotmánybíróság több, most a módosításokban szereplő szabályt megsemmisített, köztük a politikai reklám tiltását a kereskedelmi médiában, illetve a hajléktalanság büntethetőségét. Most – érvelt Göncz Kinga – ezeket a megsemmisített szabályokat vésik kőbe úgy, hogy közben megtiltják az alkotmánybíróságnak, hogy tartalmilag megvizsgálja azokat. Göncz is felidézte a Handó Tündével tartott budapesti találkozót, melyen az EP-képviselő szerint az OBH elnöke azt közölte, neki nincs joga ügyeket bíróságokhoz kiosztani, ám a módosításokból világos, hogy van erre jogosultsága.

Nyugtalanító, hogy Magyarországot divat bírálni – mondta felszólalásában Bauer Edit, néppárti szakbizottsági tag. A szlovákiai magyar EP-képviselő szerint máshol is óriási problémák vannak, például Romániában, de ezekkel a szakbizottság nem foglalkozik. A hajléktalanság büntethetőségével kapcsolatban azt firtatta, vajon a képviselők úgy gondolják-e, hogy a hajléktalanság szabadságjog? (Tavares zárófelszólalásában erre a kérdésre reagálva közölte: természetesen a hajléktalanság ügyében nem azt kell megvizsgálni, hogy az szabadságjog-e vagy sem, az ügy a szociális jogokat érinti. – Hogyan lehet a hajléktalanságot kezelni, ha üldözzük? – tette fel a kérdést Tavares.) Végül Bauer ismét költői kérdéssel fordult a meghallgatás résztvevőihez: El tudják képzelni, hogy egy szuverén parlament a saját alkotmányáról ne szavazzon, hogy megvárja egy független testület véleményét?

A brit liberális bárónő, Sarah Ludford visszautasította, hogy Magyarországot azért bírálnák, mert ez divat. Emlékeztetett, hogy Romániával kapcsolatban is többször tartottak vitát, ahogy a franciaországi romaügyek, az olasz sajtószabadság és a brit terrorellenes harc alapjogokat érintő kérdéseiben is. Mint mondta, oda kell figyelni, hogy ne használják fel a parlamentet belpolitikai pártcsatározásokra, de ezzel együtt a képviselőnő szerint alapvetően aggasztó, ami Magyarországon történik.

Véronique Mathie Houillon francia néppárti képviselő szerint a szocialista többségű szakbizottságot egyszerűen az zavarja, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a magyar parlamentben. Szerinte a pártosságra az is bizonyíték, hogy a franciaországi romák ügye csak Nicolas Sarkozy elnöklése alatt volt téma, de a baloldali Francois Hollande-ot már nem támadja senki.

A vita végén felszólalt az Európai Bizottság képviseletében Emmanuel Crabit, aki lényegében elismételte a bizottság szerdán közölt álláspontját, mely szerint a végleges szöveg elemzése után tudnak nyilatkozni az alaptörvény-módosításokról.

Tavares záró felszólalásában udvariasan visszautasította a kettős mérce vádját. Mint mondta, minden megkeresésre nyitott, s őt nem a kormány beállítottsága, hanem az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása érdekli. Mint mondta, az EU nem demokráciák uniója, hanem a demokrácia uniója, ezért minden tagállamot azonos mérce szerint kell megvizsgálni. A portugál EP-képviselő ígérete szerint egyébként április közepére szeretnék elkészíteni a negyedik alkotmánymódosítás részletes elemzését, április végére pedig tető alá akarják hozni a végleges jelentéstervezetet. A szakbizottsági szavazás után erről majd az EP plenáris ülése is voksol.