"A miniszterelnök állításának csupán a fele igaz, vagyis csak az utóbbi fedi a valóságot. Valóban a hazai cégeket nem éri jelentősebb veszteség, ugyanakkor az államadóssággal kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a helyzet" – mutatott rá Mária Valachy, aki emlékeztetett arra, hogy a Fico-kabinet több részletben 660 millió eurót fizetett be az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) alapjába, ezen kívül pedig 1,6 milliárd értékű államkötvényre garanciát vállalt. Ezeket a tételeket ugyan a kabinet már beszámolta az ország államadósságába, amely azonban emiatt akár nagyobb is lehet – vélekedett több kollégájához hasonlóan a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) vezető gazdasági elemzője.

"Ha a görögök nem fizetik vissza az adósságukat és az ESM készpénzforrásai elfogynak, akkor bizony az államkötvények kifizetése a hitelező államok kötelessége lesz" – tette hozzá. A pozsonyi pénzügyminiszter azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy ezeknek az értékpapíroknak a futamideje csak 2023-ban jár le, ezért korai még találgatásokba bocsátkozni. Peter Kazimír azt bizonygatta, hogy az euróövezet országai ma sokkal jobban felkészültek az uniós pénznem megvédésére, mint 2012-ben.

Éles ellenvéleményt fogalmazott meg Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) liberális párt elnöke, aki már évekkel ezelőtt ellenezte Szlovákia belépését az Európai Stabilitási Mechanizmusba. Azóta is következetesen azt hangoztatja, hogy Görögország hosszabb távon csak úgy rendezheti súlyos gazdasági és társadalmi gondjait, ha kilép az euroövezetből.

Ha 2012-ben a görögök irányított folyamat végén ismét bevezették volna a nemzeti pénznemet, mára talán már sokkal jobb helyzetben lennének. Ám a politikai és az ideológiai megfontolások akkor és azóta is erősebbek a közgazdasági és pénzügyi tényeknél, ezért erőltette rájuk az IMF, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank a drasztikus megszorító intézkedéseket, amelyek következtében a munkanélküliség megduplázódott, a GDP huszonöt százalékkal, az ipari termelés pedig a múlt század hetvenes éveinek szintjére esett vissza – magyarázta Sulík.

Angela Merkel, Jean-Claude Juncker, Martin Schulz azonban ma sem vallhatja be, hogy elnézést, tévedtünk, értelmetlenül herdáltuk el az adófizetők milliárdjait, mert akkor azonnal megbuknának. Ezért ragaszkodnak újabb mentőcsomaghoz, de a közgazdasági törvényeket ők sem képesek megváltoztatni. Az ESM alapjában jelenleg nevetséges összeg, néhány százmilliárdnyi euró található, miközben csupán Olaszország államadóssága kétezermilliárdra rúg. Vagyis az említett politikusok próbálkozása zsákutca, amelyre még a szlovák kormány sem döbbent rá – nyilatkozta a Denník N pozsonyi napilapnak a neves közgazdász, aki 2010-től rövid ideig házelnök volt, pártja pedig azzal buktatta meg két évvel később Iveta Radicová kormányát, hogy a képviselőik nem szavazták meg Szlovákia belépését az ESM-be.