Szíriában játszhatják le az amerikai-iráni háborút
Fel kell fegyverezni a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen harcoló ellenzéket – az előre kiszivárogtatott részletek tanúsága szerint ez az egyik fő üzenete annak a beszédnek, amelyet Mitt Romney mond hétfőn, a Virginia állambeli Lexingtonban. A beszéd fő témája a külpolitika lesz, vagyis hogy mire számíthat a világ, ha a november 6-án tartandó amerikai elnökválasztáson a republikánus jelölt győz a jelenlegi demokrata elnök, Barack Obama ellen. Inkább háborúra, mint békére: a szír ellenzék felfegyverzésével Romney ugyanis azt feszegeti, hogy Szíria a helyszíne lehetne egy „kihelyezett” amerikai–iráni fegyveres konfliktusnak. „Irán azért látja el fegyverrel Aszadot, mert tudja, hogy a forradalom győzelme az ő stratégiai vereségével ér fel. Nekünk ugyanilyen lendülettel kell dolgoznunk a nemzetközi szövetségeseinkkel azoknak a szíreknek a támogatásáért, akik rámérnék Iránra ezt a vereséget. Nem nézhetjük csak úgy a partvonalról az egészet” – hangzik egy részlet a kiszivárogtatott beszédből.
Romney láthatóan az első elnökjelölti vitán aratott sikerét igyekszik meglovagolni, és feledtetni, hogy külpolitikai téren zöldfülűnek számít a Nobel-békedíjas Obamához képest. Vádja szerint a demokrata elnök „túl passzív” külpolitikát folytat, Szíriában és máshol is. "Ahogy az elnök, én is remélem, hogy a Közel-Keleten eljön a béke időszaka. De a remény az nem stratégia” – állítja a republikánus elnökjelölt. Romney egyébként előremenekül, az eddigi külpolitikai bizonyítványon legalábbis van mit magyaráznia: a nyáron bakiparádéba torkollt az az európai körút, amely a republikánus elnökjelölt diplomáciai tapasztalatlanságáról lett volna hivatott árnyalni a képet, ráadásul az augusztusi republikánus konvención tartott beszédében Romney nemcsak hogy nem méltatta az afganisztáni háborúban elesett amerikai katonákat, arra sem futotta tőle, hogy megemlítse a közép-ázsiai országot. A beszédéből kiderül, Romney nem ragaszkodik a 2014-es kivonulási dátumhoz, ami Szíria mellett a másik nagy szakítási pont az Obama-adminisztráció által követett politikával szemben. (A jelenlegi menetrend szerint a NATO-erők 2014-ig kivonulnak Afganisztánból, a biztonsági feladatokat átadják a helyi erőknek – bár ez több szempontból sem biztos, hogy jó ötlet.)
Ami az elnökválasztási kampányban pillanatnyilag a legmarkánsabb üzenet lehet, az azonban nem Szíria, Irán és Afganisztán, hanem a támadás, amely 2001. szeptember 11. évfordulóján érte az Egyesült Államok bengázi konzulátusát, és amelyben Christopher Stevens líbiai nagykövet is életét vesztette. Romney ennek kapcsán azt állítja, hogy bár az Obama-adminisztráció szeretné elhitetni, a szeptember 11-én kezdődött, a muzulmán világon végigsöprő tiltakozássorozatnak és több halálos áldozattal járó zavargásoknak valójában semmi köze az ominózus Mohamed-gyalázó filmhez. Sokkal inkább ugyanazoknak a terroristáknak a műve, akik nevéhez a WTC-ikertornyok elleni 2001-es támadás is fűződik, akik most „sötét ideológiájukat másokra – főleg nőkre és gyerekekre – kényszerítik”, és akik „örök háborút” hirdettek a nyugati értékek ellen. Az ügyben Romney kezdettől fogva támadta Obamát; először keményen visszaütött a dolog – rosszízű politikai haszonszerzésnél nem volt több, amikor a republikánus elnökjelölt közvetlenül Stevens halála után kiállt a nyilvánosság elé, és nekiment az elnöknek az állítólagos „határozatlansága” miatt –; mostanra kissé megfordult a szél. Amerikában a republikánusok, de a demokraták között is sokan úgy vélik, hogy a líbiaiak nem voltak eléggé „hálásak” az arab tavasz győzelmének támogatásáért.
Romney-nak egyébként elég sok, harminc külpolitikai tanácsadója van, köztük a Guardian által „realistaként” aposztrofált stábtagok mellett olyan neokonzervatív héjákkal is, amilyen John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet. A Szíriára és Iránra tett kiszólások azt sejtetik, hogy a republikánus elnökjelölt inkább az utóbbiak szavára hallgat. Ennek tanújele a fentieken túl az is, hogy Romney ellenzi a palesztin állam létrehozásáról szóló kísérleteket, és cselekvést, nem csak szavakat ígér, ha Irán túl messzire menne a vitatott célú atomprogramjával.
Romney beszéde előtt pár órával az Obama-kampány egyébként egy 30 másodperces politikai hirdetést kezdett el terjeszteni, amely a republikánus elnökjelölt kínos kiszólásaira irányítja rá a figyelmet. „Hiányzik belőle egy elnökhöz méltó jellem” – idézi fel többek között a videó a New York Times kommentárját Romney Stevens-ügyben tett megnyilvánulásaival kapcsolatban, emlékeztetve, hogy az Obama elleni kirohanás után még a republikánusok is bírálták a saját jelöltjüket.
