A külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy mielőbb vonja vissza egységeit azokra a krími támaszpontokra, ahol eredetileg állomásoznak az 1997-es orosz-ukrán megállapodás értelmében. Szankciókat csak akkor léptetnek életbe, ha Moszkva nem csökkenti a feszültséget. A közleményben nem szerepelnek határidők vagy bármilyen más mutatók, amelyek aktiválnák a szankciókat. Egyelőre a vízumliberalizációról, illetve az EU-orosz új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztését helyezte kilátásba az unió.

A külügyminiszterek az ukránoktól az alkotmányos reform folytatását várják. Szorgalmazzák azt is, hogy minél előbb álljon össze az Ukrajnát megsegítő pénzügyi csomag. Martonyi János magyar külügyminiszter a visegrádi négyek álláspontját ismertetve kitért arra, a pénzügyi segély feltételeit rugalmasan kellene kezelni. Az EU ismét leszögezi, hogy kész a társulási egyezmény aláírására Ukrajnával, és Martonyi szavaiból az derült ki, az is elképzelhető, hogy már a választások előtt aláírnák a dokumentumot.

A magyar külügyminiszter szerint nem volt éles választóvonal a keményebb és az enyhébb álláspontot képviselő tagállamok között. Más forrásokból azonban úgy tudjuk, Németország és Olaszország gyengíteni akarta a közös álláspontot, mondván, nem szabad Vlagyimir Putyin orosz elnököt sarokba szorítani, ezért még nem szabad dönteni a szankciókról. Felmerült az is, hogy a keményebb döntéseket hagyják meg az EU állam- és kormányfőinek, akik csütörtökön ülnek össze. A svédek és a balti államok inkább erőteljes üzenetet küldtek volna Oroszországnak, és szankciókat is szerettek volna látni az agresszió felelőseivel szemben, a lengyelek és a britek pedig közvetíteni próbáltak a két álláspont között. Úgy tudjuk, Magyarország is inkább középre helyezkedett. Lapunk kérdésére Martonyi kiegyensúlyozottnak nevezte a szöveget.

A magyar álláspontról szólva Martonyi szóvá tette, hogy a külügyminisztérium közleményeit nyugodtan lehet az ő nyilatkozatainak venni. A magyar sajtóban több kritikus cikk jelent meg arról, hogy a magyar álláspont az orosz agresszióval szemben késlekedett. Martonyi szerint ha valaki azon gondolkodott, hogy mit mondana Orbán Viktor kormányfő, a válasz kiderül a külügyminisztérium közleményéből.

Lapunk kérdésére, mely szerint nem tartaná-e a kormány szükségesnek a paksi megállapodás felülvizsgálatát – tekintve, hogy hétfőn két cseh miniszter is úgy nyilatkozott a Reuters szerint, hogy Oroszországot ki kéne zárni a temelini atomerőmű bővítésének lehetőségéből –, Martonyi úgy felelt, ezt a kérdést azoknak az európai országoknak kell feltenniük, amelyeknek 1-2 milliárd eurós fegyverszállítási szerződéseik vannak Oroszországgal. Egy békés célú atomerőmű felépítése más kérdés – tette hozzá.

Kárpátaljáról szólva a magyar külügyminiszter újságíróknak Brüsszelben elmondta: az autonómia kérdése kizárólag Magyarországon merül fel. A múlt héten Kárpátalja valamennyi magyar vezetőjével, egyházi képviselőjével találkozott, és senki nem beszél autonómiáról, ez nem téma. – Nagyon kérek mindenkit, hogy ne vigyék mások bőrét a vásárra – üzente Martonyi az ügyet felvető politikai erőknek, jelezve, hogy a kárpátaljai magyarok egzisztenciájával játszanak.