Egyelőre csak az biztos, hogy az uniós tagállamok Görögország és Olaszország területéről 40 ezer menedékkérőt „áthelyeznek” az EU-n belül. Erről május óta folyik az egyeztetés, így sok köze nincs a jelenleg drámai mértéket öltő emberáradathoz, másrészt sokat nem is enyhít a helyzeten tudván, hogy Ausztria húszezer menekült érkezését sem zárta ki a hétfői nap folyamán Magyarország felől. Megegyezés eddig 32 ezer ember átköltöztetéséről született, de novemberig újabb vállalások várhatók – állt a záróközlemény lapunk birtokába jutott tervezetében. Magyarország korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a programban, de a negyvenezer kapcsán az elzárkózók közé tartozott eddig Ausztria is.

A kvótákat elutasító budapesti álláspont esetleges változásáról nincsenek információk, így Pintér Sándornak nem lehetett egyszerű napja, mivel a magyar kormány politikáját több résztvevő is bírálta. Az ülésre érkező svéd belügyminiszter, Ylva Johansson azt mondta újságíróknak, nem kedveli, ha egyes országok, mint Magyarország, megpróbálnak félelmet kelteni az emberekben (Svédország a menekültáradat egyik célországa). Belga kollégája a szolidaritást kérte számon Budapesten.

Hogy mi lesz azzal a további 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló személlyel, akiket az Európai Bizottság kötelezően szeretne elosztani a tagállamok között – többek között Magyarországról –, arról a hírek szerint csak elvi politikai megállapodásra jutott a 28 uniós tagállam hétfőn Brüsszelben. A tárcavezetők úgy ítélték meg, hogy a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó bizottsági javaslat „jó alap” a további tárgyalásokra, amelyeket a következő, október 8-án sorra kerülő ülésükön szeretnének lezárni.

A záróközlemény – amelyből látványosan kimaradt a „szolidaritás” hangsúlyozása – sem kötelező erejű kvótákról, sem a menedékkérők áthelyezésében részt vevő tagállamokról nem tett említést. Thomas de Maizière német belügyminiszter tegnap Brüsszelben úgy nyilatkozott, reméli, októberre megállapodnak a kvótáról és a menekültek elosztásának pontos menetéről is.

A hétfői tervezet erőteljesen hangsúlyozta a külső határok védelmének a fontosságát, az unió területén illegálisan tartózkodók hazatoloncolásának a felgyorsítását. A tervezet szerint a tagállamok gyorsreagálású határőrizeti egységeket vetnének be az „érzékeny” külső határok védelmének megerősítésére. Görögország befogadó kapacitásainak, menedékügyi és külső határőrizeti rendszerének további támogatására számíthat az EU-tól — áll a szövegben, amely ugyancsak pótlólagos segítséget ígér a Nyugat-Balkán országainak a határok őrizetére és a menekülthullám következményeinek a kezelésére. Ezzel együtt ezen államokat a biztonságos országok közé sorolták, így az innen érkező menedékkérőket jóval kisebb erőfeszítéssel lehet a jövőben hazaküldeni. Bár Törökország esetében is ezt szerette volna elérni a bizottság, ezt a tagállamok miniszterei megakadályozták.