A kettős állampolgárság nem kockázat

A kettős állampolgárság intézménye önmagában nem tekinthető biztonsági kockázatnak, feltéve, ha az nem jár együtt tömeges útlevélkiadással – mondta Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. A szlovákiai magyarok háromnegyede otthon magyarul beszél

Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kísérjék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok területén – hangoztatta az Európai Parlament úgynevezett kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában csütörtökön Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a munkacsoport társelnöke, Gál Kinga (Fidesz) Strasbourgban kiadott közleménye szerint.

A meghallgatáson Vollebaek a szlovák kormány állítását cáfolva egyértelműen kijelentette, hogy a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem jár együtt tömeges útlevélkiadással.

A szlovákiai magyarok mintegy négy százaléka beszél az otthonában többnyire szlovákul, 21 százalékuk a magyart és a szlovákot felváltva használja, míg 75 százalék esetében alapvetően a magyar a családi kommunikáció nyelve – derült ki egy szociológiai felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban.

A szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem készített szociológiai felmérést - közölte Ladislav Machácek, az egyetem filozófiai kara politológiai tanszékének munkatársa.

Kifejtette, a válaszadók a felmérés során maguk dönthették el azt is, milyen nyelven fognak beszélgetni a szakemberekkel. A megkérdezettek 48 százaléka a feltett kérdésekre szlovákul válaszolt.

A megszólítottak majdnem 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az államnyelvi kommunikáció nagyon fontos, 23 százalékuk szerint fontos, és csupán 5,3 százalék állította azt, hogy nem fontos tudni az államnyelvet. Arra a kérdésre, hogyan jellemezné etnikai hovatartozását, a megkérdezettek majdnem 68 százaléka azt a megfogalmazást választotta, hogy „szlovákiai magyar vagyok”, 16,1 százalék azt, hogy „magyar vagyok”, míg 13,1 százalék azt, hogy "magyar származású szlovák vagyok" - mondta Machácek.

A felmérésben részt vevők mindegyike beszélte a magyar nyelvet, vagy tudott magyarul, 96,8 százalékuk szlovákul is megértette magát, 20 százalék németül, 17,7 százalék angolul, 15,6 százalék pedig orosz nyelven is képes volt kommunikálni. A felmérés célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának jobb megismerése volt. A nagyszombati egyetem a kutatást az Európai Bizottság támogatásával valósította meg egy nemzetközi projekt keretében. A felmérés fő koordinátora a bécsi székhelyű Institute for Advanced Studies volt. Egységes módszer alapján hasonló kutatásra került sor Magyarországon, Ukrajnában, Lengyelországban, Fehéroroszországban, Lettországban és Oroszországban. Szlovákiában 800 személyt kérdeztek meg a pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet közreműködésével 2009 novemberében és decemberében.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben nincs vita Horvátország és Magyarország között – jelentette ki Martonyi János kijelölt külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, miután megbeszélést folytatott Gordan Jandrokovic horvát külügy- és európai integrációs miniszterrel. A magyar külügyi tárca leendő vezetője előzőleg Szlovákiában és Ukrajnában tárgyalt a kettős állampolgárság tervezett bevezetéséről, s konzultációit folytatja a többi szomszédországban is. (MTI)

Dunaszerdahelyi tüntetés a szlovák nyelvtörvény ellen
Dunaszerdahely szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozók, tüntetők, demonstrálók, demonstráció MKP - Magyar Koalíció Pártja SZMK - Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (civil szervezet)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.