A régiók közti különbségek csökkentését célzó megoldásokra az Unió a kiadásai egyharmadát fordítja. Így elmondható, hogy súlyos milliárdok sorsáról dönt majd az Európai Bizottság által - várhatóan csak a nyár elején - nyilvánosságra hozandó és a 2013 utáni évekre vonatkozó uniós költségvetési terv. Erről és a regionális érdekeket érintő részletekről hallgatta meg többek között az elmúlt napokban az EU költségvetésért felelős biztosát, Janusz Lewandowskit a brüsszeli Régiók Bizottsága.

Utóbbi testület (RB) a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése, a huszonhét uniós tagállamból delegált - összesen 344 - tag feladata az általuk képviselt önkormányzatok bevonása az uniós szakpolitikába. Fontos, hogy az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek mindig ki kell kérnie az RB véleményét, ha régiókat, városokat érintő szakpolitikai kérdésekben készül döntéseket hozni. A fórum tehát meglehetősen fontos a regionális kormányzatok számára. Az RB évente öt plenáris ülést tart (ilyen volt az elmúlt napokban megtartott ülés is), a testület jelenlegi elnöke Mercedes Bressot, a Piémont régió tanácsának tagja.

Ami a magyar résztvevőket illeti, hazánk tizenkét „rendes tagot" delegál a testületbe: így többek között Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét, Manninger Jenőt, a Zala megyei közgyűlés fideszes elnökét, a volt szocialista kancelláriaminiszter Molnár Csabát, az uszkai polgármester Sértő-Radics Istvánt, vagy éppen a volt önkormányzati miniszter Varga Zoltánt. A magyar delegáció vezetője Bihary Gábor, a fővárosi közgyűlés szocialista tagja.

A március 31. és április elseje között megtartott plenáris ülésen Viviane Reding, a jogérvényesülésért és alapvető jogokért felelős uniós biztos is megjelent és beszámolt arról, hogy 2013 az uniós polgárság éve lesz, addig azonban számos teendő akad még az emberi jogokat illetően.

Janusz Lewandowszki költségvetési biztos pedig arról tájékoztatta az RB tagjait, hogy régiók számára a hosszú távú uniós projektek jelenthetnek majd fejlődési lehetőséget, elég csak arra gondolni, hogy a tagországok spórolása mellett a kohéziós alapokból így is több forrás jutott, mint az az előzetes tervekben szerepelt. Az mindenesetre érdekes, hogy Lewandowszki az ülésen elmondta: mivel a magyaroknak úgy is van elég gondjuk saját gazdasági intézkedéseikkel, így a költségvetésről szóló előterjesztést majd a soron következő lengyel elnökség idején teszik meg és viszik át, „ez lesz a lengyelek ajándéka" - fogalmazott a biztos.

Többen ezt a kijelentést ismét a magyar elnökség kritikájának tartották, de több szakértő forrásunk is megjegyezte: a költségvetési folyamat lezárása eredetileg sem volt benne a magyar elnökség menetrendjében.

Az RB két napos plenáris ülésének másik eredménye, hogy a testület állásfoglalást fogadott el, amelyben tényleges politikai és pénzügyi támogatásra szólítja fel az uniót a szegénység elleni küzdelemhez. A legfontosabb üzenet, hogy a tagállamok be kívánják vonni a nemzeti reformprogramok kidolgozásába az önkormányzatokat; igaz, volt olyan vélemény, amely kétségbe vonta ennek érdemi tartalmát.

Az RB felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy biztosítson elegendő támogatást a nemzeti kormányok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára a szóban forgó kiemelt európai kezdeményezés céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseikhez. Ehhez kapcsolódóan hangzott el az a javaslat, hogy az Európai Szociális Alapot ne csak a foglalkoztatással kapcsolatos projektekre terjesszék ki, de a szegénység és kirekesztettséggel kapcsolatos programok finanszírozhatóságára is. Az RB ugyanakkor azt is javasolja, hogy a társadalmi kirekesztettséggel kapcsolatos feladatok finanszírozását a jövőben tegyék kötelezővé.

Brüsszel, 2011. április