A pozitív diszkriminációt nem zárnám ki
Minden szinten világos elkötelezettségre van szükség, hogy elinduljon a romák gazdasági és társadalmi integrációja – mondta lapunknak a tavalyi franciaországi események, a romák kollektív kiutasítása ellen élesen fellépő Viviane Reding uniós alapjogi biztos, aki Andor László foglalkoztatási EU-biztossal jegyzi az április 5-én meghirdetendő uniós roma keretprogramot.
- Magyarországon bizonyosan jól értik, miért sürgető a hatékony stratégia kialakítása, hiszen az utóbbi évtizedekben megannyi program vallott kudarcot. Ami nagyobb gond az új tagállamokban, az kisebb a régiekben. Miért gondolja, hogy most tényleg történni fog valami?
- Az Európai Unió többször figyelmeztetett a romaügy fontosságára. S bár a tagországokat uniós szintű jogszabályok kötelezik, hogy az etnikai kisebbségek számára garantálják az egyenlő hozzáférés esélyét az oktatásban, a foglalkoztatásban, a lakhatásban és az egészségügyi ellátásban, a bizottság munkacsoportja úgy találta, még mindig nem sikerült érdemben javítani a romák rendkívüli nehéz helyzetén. Nemzeti, regionális és helyi szinten a probléma méretének megfelelő elkötelezettséget kérünk, a célokat a tagországoknak be kell építeniük a 2020-as átfogó uniós stratégiába. Vagyis a szegénység csökkentésére, a foglalkoztatás növelésére és az oktatásban részt vevők számára kell terveket készíteni. Nyilvánvaló, hogy a tagországok érintettsége között nagyok a különbségek.
Az én hazámban, Luxemburgban háromszáz roma él, míg például Magyarországon hétszázezer. Ezért jobb, ha a tagországok készítik el a menetrendet, amelynek betartását aztán az unió egyrészt segíti, másrészt ellenőrzi. Évente készítünk jelentést, a romastratégia nem merülhet a feledés homályába. A problémát nem görgethetjük tovább magunk előtt. El kel érnünk, hogy a roma gyerekek kezdjenek el iskolába járni, tanuljanak szakmát, később találhassanak állást, s kikeveredhessenek a mélyszegénységből.
- A kelet-európai rendszerváltások után a romák széles rétegei váltak foglalkoztathatatlanná az alacsony képzettségük miatt.
- Éppen erről beszélek. A legfontosabb teendő, hogy a roma gyerekek iskolába járjanak. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a roma gyerekek fele nem tanul. Hosszú távon ennek súlyos következményei lesznek, ha nem cselekszünk. Azért akarjuk évente áttekinteni a helyzetet, hogy időben beavatkozhassunk. Négy fő cél megvalósulását akarjuk nyomon követni: az általános iskola elvégzése, a munkához való hozzáférés, az egészségügyi helyzet, például a romák körében a gyermekhalandóság nagymérvű csökkentése, valamint a lakhatási körülmények változása, az ivóvíz- és áramellátás feltételeinek megteremtése. E kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, az EU csak összehangolhatja a munkát, tanácsot, pénzt adhat.
- Ha már a pénznél tartunk: a tagországok a megszorítások terhe alatt nyögnek, míg az uniós költségvetés 2013-ig már nehezen alakítható.
- Az említett célokra uniós szinten 26 milliárd euró áll rendelkezésre, az összeg nagy részét a tagállamok még nem használták fel, vagy másra fordították. A technikai támogatásokra lehívható pénzek hetven százaléka még megvan. Az üzenetünk egyértelmű: tessék ezt célzottan elkölteni! Ha a romák helyzete nem változik, a szociális ellátórendszerek sok országban aligha bírják majd a növekvő terhet, míg a népesség ezen részének munkába állítása az adóbevételeket bővíti. A Világbank tanulmánya Bulgáriára, Csehországra, Romániára és Szerbiára nézve évi kétmilliárd eurós „nyereséget” mutat ki.
- Az Európai Parlamentben nagy többséggel elfogadott jelentés, amelyet Járóka Lívia jegyez, szorgalmazza az uniós és nemzeti közhivatalokban a romák alkalmazását. Mint az alapjogi tárca birtokosa, ön is szorgalmazná a pozitív megkülönböztetést, amivel az Egyesült Államokban sikerrel integrálták az afroamerikaiak nagy részét?
- A pozitív diszkriminációt nem zárnám ki. Nagy-Britanniában a vándorló romák számára dolgoztak ki külön programokat. Számomra a legfontosabb az iskoláztatás. Ez a kiút eleje.
- A magyar elnökség prioritásai közé sorolta e stratégia elfogadtatását, a júniusi csúcson erről szó is lesz, az EP elfogadta Járóka Lívia jelentését. Hogyan tovább?
- Az Európai Parlament nagy segítséget nyújthat ehhez a munkához. Számon is kérheti a tagállamokon a teljesítést, mit tettek és mit nem. A magyar elnökségnek nagyon hálás vagyok, hogy a különböző tanácsülések napirendjére vették ezt a témát, és az illetékes foglalkoztatási, szociális, oktatási, egészségügyi miniszterek megkezdhették az egyeztetést a konkrét cselekvési programokról.
