A szlovák kormány jóváhagyta szerdán a szeptemberben módosított államnyelvtörvény végrehajtását segítő magyarázatokat. A dokumentum huszonegy kritériumot sorol fel, amelyek kötelezővé teszik a szlovák nyelv használatát. A hivatalok, az intézmények, a cégek és a vállalkozók akkor sújthatók száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal, ha ezek közül tizenegyet megsértenek. Ilyen esetekben a kulturális tárca először felszólítja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére – és ha ezt a megadott határidőre nem hajtják végre, akkor róhatnak ki rájuk pénzbüntetést. A határozat ellen a bíróságokon lehet fellebbezni.

A jogi norma minden állami hivatalnok számára kötelezővé teszi a szlovák nyelvtudást, szóban és írásban, az ország egész területén. Ugyanakkor a szlovák hivatalnokok a nemzetiségek lakta területeken sem kötelesek beszélni az ottani kisebbség anyanyelvén. A jogszabály szerint két magyar vagy más, azonos nemzetiségű hivatalnok bárhol beszélhet egymás között az anyanyelvén, de csak addig, ameddig egy szlovák kolléga vagy polgár nem lép be a helyiségbe. Azután már csak akkor folytathatják ugyanezen a nyelven, ha a harmadik személy ebbe beleegyezik. Ezentúl a helyi önkormányzatok ülésein csak akkor nem kell szlovákul tárgyalni, ha ezt minden jelenlévő jóváhagyja.

A most elfogadott dokumentum megemlíti ugyan, hogy az orvos és a beteg kommunikációját nem kívánják ellenőrizni, de egyúttal leszögezi: azokon a településeken, ahol a nemzetiségiek arányszáma nem éri el a húsz százalékot, kötelező a szlovák nyelv, kivéve akkor, ha a páciens kijelenti, hogy nem ért államnyelven. A síremlékek feliratait nem szabályozzák, az emlékműveknél pedig akkor kötelező a kétnyelvű szöveg, ha az alkotás 1995, vagyis a nyelvtörvény eddigi változatának elfogadása után született. A cseh nyelv használata bárhol engedélyezett.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint Budapest kifogásai és felvetései indokolatlanok. – Magyar partnereink saját kelepcéjükbe estek, mert nemrég még az európai jogi normák önjelölt szakértőinek szerepében tetszelegtek. Ezért legfőbb ideje, hogy szembenézzenek önmagukkal – nyilatkozta a kormányülés után.

Lapunk megkeresésére Csáky Pál kifejtette, hogy a nyelvtörvény rossz, gumiparagrafusai vannak. – Bebizonyosodot, hogy Robert Fico egy percig sem vette komolyan mindazt, amit Szécsényben ígért magyar partnerének. A jogszabályt mindenképpen módosítani kell, de erre alighanem csak a jövő júniusi választásokat követően lehet esély – tette hozzá az MKP elnöke.

Érdeklődésünkre Bugár Béla, a Híd-Most vezetője elmondta: – Rossz törvény nem helyettesíthető jogi relevanciával nem rendelkező dokumentummal. A jogszabályban szó sincs arról, hogy végrehajtása irányelvekkel szabályozható. Ezért a szerdán elfogadott dokumentum még csak egy kötelező érvényű rendelet szintjét sem éri el – mutatott rá a politikus.