Tízéves börtön is fenyegetheti az egyik leggazdagabb orosz üzletembert, Vlagyimir Jevtusenkovot, akit kedden helyeztek házőrizetbe. Nem telefonálhat, nem használhatja az internetet, és nyomkövető elektronikus bilinccsel figyelik mozgását a hatóságok. A szovjet utódállamokban is jelen lévő orosz mobilszolgáltató, az MTSZ legnagyobb tulajdonosaként a távközlésben is érdekelt AFK Szisztyema cégcsoport első emberét pénzmosással és sikkasztással gyanúsítja az „orosz FBI", a Szövetségi Nyomozó Bizottság (SZKR), ő azonban tagadja, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el.

A 9 milliárd dolláros vagyonával a Forbes legfrissebb listáján a 15. leggazdagabb orosz üzletemberként szereplő, 65 éves Jevtusenkovot egy 2005-ben kezdődött és négy évvel később lezárult ügylet, az Oroszországhoz tartozó Baskír Köztársaság energetikai vállalatának, az olajkitermeléssel és -finomítással foglalkozó Basnyeftynek a megvásárlása miatt vették elő. Ural Rahimovhoz (az akkori baskír elnök, Murtaza Rahimov fiához) kötődő alapok értékesítették a cégcsoportot, amelyet az AFK Szisztyema összesen 2,5 milliárd dollárért szerzett meg.

Az orosz számvevőszék vizsgálata az állami vagyon „példátlan méretű ellopásának" minősítette a Basnyefty 1990-es évekbeli privatizációját, az ügyben indított vizsgálat azonban – mint a Newsru.com moszkvai internetes hírportál felidézi – 2010-ben eredménytelenül zárult. Jevtusenkovék pedig mindvégig azt hangoztatták, hogy a cégcsoport évekkel későbbi megvásárlásakor jóhiszemű vevőkként léptek fel.

Ezt mondják most is, annak ellenére, hogy idén áprilisban már az általuk lebonyolított üzlet ügyében indított nyomozást az SZKR. Ennek keretében őrizetbe vettek egy, az ügyletben közvetítőként szerepelt örmény üzletembert, Ural Rahimov ellen körözést adtak ki, és zár alá vették a Basnyefty részvényeinek 85 százalékát. Egy a vizsgálathoz közelálló személy azt mondta, hogy a következő, logikus lépés a vevő – azaz Jevtusenkov – elleni eljárás volt, a nyomozóhatóság szóvivője pedig hangoztatta: „nagyon meggyőző és elegendő" az alap a milliárdos őrizetbe vételéhez.

Moszkvában azonban többen is úgy vélekednek, hogy az ügy a Jukosz olajvállalat egykori feje, Mihail Hodorkovszkij elleni, 2003-ban indult eljárásra emlékeztet. Így nyilatkozott például a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének elnöke, Alekszandr Sohin, aki túlzónak tartja Jevtusenkov házi őrizetét, és – több más üzletemberhez hasonlóan – kifogásolja az ügy időzítését is. Most a gazdasági szankciók hatásának enyhítéséért javítani kellene a befektetői hangulatot – mondta, a Vedomosztyi gazdasági napilap pedig olyan véleményt idézett, amely szerint „keresztet lehet vetni" az oroszországi külföldi befektetésekre, most azok is távoznak, akiket a büntetőintézkedések nem riasztottak el.

A Kreml azonban visszautasítja a Hodorkovszkij-párhuzamot, amit Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „alaptalannak és helytelennek" nevezett. Az összehasonlítás annyiban valóban sántít, hogy Jevtusenkov esetében nem lehet szó politikai indítékokról. A milliárdos a 2000-es évek elejéig ugyan Jurij Luzskov akkori moszkvai polgármester közeli környezetéhez tartozott, de azóta következetesen csak az üzlettel foglalkozik, és a hatalomhoz hű embernek számít.

Gazdasági indokok azonban nagyon is lehetnek az ellene indított eljárás hátterében. A moszkvai lapok emlékeztetnek arra, hogy az ukrajnai válság miatt elrendelt nyugati szankciók által komolyan sújtott állami olajvállalat, a Rosznyefty és ennek nagyhatalmú feje, Igor Szecsin már több mint egy éve szemet vetett a Basnyeftyre. Mihail Hodorkovszkij is azt feltételezi, hogy Szecsin mozgatja a szálakat. Szerinte a Vlagyimir Putyin államfő szoros szövetségesei közé sorolt egykori miniszterelnök-helyettes a baskíriai lelőhelyek megszerzésével akar harcolni azzal a veszéllyel, hogy visszaeshet a vezetése alatt álló – egyébként finanszírozási gondokkal küzdő – társaság olajkitermelése.

Az AFK Sziszytema bevételeinek mintegy felét adó Basnyefty ugyanis egyike azon kevés orosz olajcégeknek, amelyek az utóbbi években javítani tudtak a teljesítményükön. Noha a Rosznyefty szóvivője tagadta, hogy közük lenne a történtekhez, szavai szerint sohasem érdeklődtek a baskír társaság iránt, a moszkvai sajtó most felidézett egy korábbi értesülést. E szerint a Rosznyeftyhez köthető körök vételi ajánlatot is tettek a cégre, az árban azonban nem sikerült megállapodniuk Jevtusenkovval. Így elemzők szerint a mostani büntetőeljárás célja egyebek közt az lehet, hogy csökkenjen a tőzsdén is forgalmazott, több mint 11 milliárd dollárt érő vállalat értéke. És ez már meg is történt: az AFK Szisztyema részvényeinek árfolyama szerdán délelőtt több mint 30, a Basnyeftyé pedig csaknem 25 százalékkal esett a moszkvai börzén.