A CSU jövő heti kongresszusára készített határozati javaslatban ismertette a felvetést, amely szerint a Németországban tartósan letelepedni kívánó bevándorlókat rá kell bírni arra, hogy németül beszéljenek nyilvános helyen és családi körben.

Peter Tauber, az Angela Merkel vezette CDU főtitkára a felvetésre reagálva a Twitteren megjegyezte: „Szerintem a politikának semmi köze ahhoz, hogy latinul, a klingonok nyelvén vagy hesseni tájszólásban beszélek-e otthon."

A CDU/CSU pártszövetséggel közösen kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára, Yasmin Fahimi szerint „a CSU megérkezett Abszurdisztánba", és felvetése „vicces lenne, ha nem volna nagyon veszélyes". A CSU elnöksége hétfőn véglegesíti a kongresszusi határozati javaslatot, és a bírálatok ellenére egyelőre nem tervezi, hogy törli a bevándorlók otthoni nyelvhasználatára vonatkozó részt. Erre utal Andreas Schauer pártfőtitkár nyilatkozata, amely szerint az elnökség változatlan formában tárgyalja meg a javaslatot. Ugyanakkor a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió összefoglalója szerint párton belül sincs egyetértés a felvetésről. Az egypárti, CSU-s bajor tartományi kormány társadalmi integrációért felelős megbízottja, Martin Neumeyer szerint egy vacak koncepcióról van szó, amellyel kapcsolatban rögtön felmerül a kérdés, hogy miként lehet megvalósítani. „Következő lépésként talán bevezetjük a konyhák kamerás megfigyelését?" - tette fel a kérdést a kormánymegbízott.

A CSU korábban is tett vitát gerjesztő javaslatokat a bevándorlásról. Az év elején a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése révén a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlásról indult diskurzusban szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU részéről.

A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták ellenzéki pártok és az SPD képviselői. Számos kommentár szerint a CSU az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt megjelenésére reagált az éles hangnemmel, és a hét végén több sajtóbeszámolóban a nyelvhasználatról szóló felvetést is összefüggésbe hozták azzal, hogy a bevándorlás korlátozását sürgető, euroszkeptikus AfD a második világháború utáni Németország történetében az első párt, amely veszélyeztetheti a CDU/CSU dominanciáját a jobboldalon.

A Die Welt című lap a határozati javaslat további elemeit ismertetve kiemelte, hogy a feltételezett szociális turizmus elleni küzdelem továbbra is fontos a CSU számára. „Aki csak azért költözik Németországba, hogy kényelembe helyezze magát a szociális függőágyon, attól megtagadjuk a szociális juttatásokat" - idézte a kongresszusra készült dokumentumot a Die Welt online kiadása.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD hétfőn megjelent adatai szerint tavaly tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett.

A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorlócsaládból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.