Szerdára ugyanis összegyűlt az amerikai szenátusban az esetleges elnöki vétó életben tartásához szükséges 34 szavazat. A vétót arra az esetre helyezte kilátásba Obama, a demokrata párti elnök, ha a republikánus többségű kongresszus elvetné az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodás jóváhagyását.

Az amerikai törvényhozásnak szeptember 17-ig kell döntenie arról, hogy támogatja-e az Irán és a "hatok" (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) által júliusban Bécsben elfogadott megállapodást, amelynek értelmében az iszlám köztársaság nukleáris programjának korlátozása fejében enyhítenek a Teherán ellen bevezetett nemzetközi szankciókon. A kongresszus mindkét házában republikánus többség van, amely egyértelműen értésre adta, hogy Teheránnak tett engedménynek tekinti az alkut, ezért elveti azt. Obama viszont közölte: ha a kongresszus így döntene, ő vétózni fog. S a vétót a kongresszus csak akkor semmisíthetné meg, ha ezt követően a törvényhozás mindkét házában kétharmados többséggel Obama ellen szavaznak.

A 100 tagú szenátusban az elnöki vétó fenntartásához legalább 34 szavazat kell, márpedig Obama mögött - 34. szenátorként - immár felsorakozott Barbara Mikulski szenátor, aki szerdán kijelentette: a megállapodás a legjobb módja annak, hogy megakadályozzák az iszlám köztársaság atomfegyverhez jutását. Az Iránnal megkötött nukleáris alkut egyébként csak két demokrata szenátor, Charles Schumer és Robert Menendez ellenzi.

Az elnöki vétó felülírásához arra lenne szükség, hogy a kongresszus mindkét kamarájában kétharmados többséggel leszavazzák Obama lépését. Ennek lehetősége hiúsult meg most a felsőházban. A 34. szenátusi támogató szavazat megszerzésével az amerikai kormány fontos erőpróbát nyert meg a republikánusokkal és Izraellel szemben.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a kongresszus két háza előtt márciusban elmondott beszédében személyesen érvelt a megállapodás ellen. Netanjahunak a John Boehner republikánus képviselőházi elnök általi - az amerikai külügyminisztérium megkerülésével történt - meghívása feszültséget keltett az amerikai és az izraeli kormány között.

Több jelentős zsidó szervezet, köztük a Rágalmazás Elleni Liga, az Amerikai Zsidó Bizottság és az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) is a megállapodás ellen foglalt állást. A paktum elvetése mellett lobbizó szervezetek több millió dollárt fordítottak a kampányukra.

John Kerry külügyminiszter a kongresszushoz szerdán intézett levelében leszögezte, hogy Izrael biztonsága "szent és sérthetetlen" és részletezte azt is, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági támogatást nyújt a zsidó államnak. Kerry kedden egy philadelphiai rendezvényen is védelmébe vette a megállapodást - az amerikai diplomácia vezetőjének beszédét az iráni televízió egyenesben közvetítette.

Kerry egyebek mellett rámutatott, hogy a megállapodással el lehetett érni azt, amit a szankciók révén sose: az iráni nukleáris program kiterjesztésének megakadályozását, ráadásul az alku Teherán általi betartása megbízhatóan ellenőrizhető is.