Amint Irán teljesítette kötelezettségeit, feloldják az iszlám köztársaság elleni szankciókat. Ahogy a BBC korábban beszámolt róla, ENSZ fegyverembargója további öt évig, a rakétákra vonatkozó embargó pedig nyolc évig érvényben marad.
Irán abba is belement, hogy gyorsított eljárásban, 65 napon belül visszaállítsák az ország elleni szankciókat, amennyiben megsérti a megállapodást.
|
Az atomprogram melletti szimpátiatüntetés iszfaháni létesítménynél 2011-ben. A megállapodást nem baráttal kötötték
Morteza Nikoubazl / Reuters |
A bécsi megállapodásban egyébként mind a két érintett fél hatalmas engedményeket tett. Irán tíz évre lemond az urándúsító kapacitásának a kétharmadáról – több ezer centrifuga kerül nemzetközi felügyelet alá –, aminek a fejében viszont elismerték, hogy joga van uránt dúsítani. Az utóbbit tiltó korlátozások nagy része tízegynéhány éven belül hatályát veszti.
A megállapodás nem azt jelenti, hogy minden szankciót feloldanak vele szemben. Azok, amelyeket az emberi jogok korlátozásáért és a terrorizmus támogatásáért róttak ki rá, ezután is érvényben maradnak, de a legjelentősebbeket – például az olajiparát sújtó büntetőintézkedéseket – eltörlik. Teherán ezzel százmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyonához jut hozzá, amely az iráni bruttó nemzeti össztermék egynegyedének megfelelő összeg.
Mohammad Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter a magyar idő szerinti 11 órakor kezdődő bécsi sajtótájékoztatón azt mondta, ugyan nem tökéletes a megállapodás, de mindkét fél számára kölcsönösen előnyös. „A mai nap a remény végét is jelenthette volna, de ehelyett új fejezet kezdődik.”
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint is olyan döntés született, amely új fejezetet nyithat a nemzetközi kapcsolatokban, és reményt jelenthet az egész világnak.
„Ilyen egyezményeket nem a barátjával köt az ember" – mondta Barack Obama amerikai elnök az Iránnal kötött megállapodás kapcsán. Az elnök tizennégy perces beszédet tartott az ügyben. Példaként a Szovjetuniót hozta fel, és emlékeztetett, hogy az az egyezség biztonságosabbá tette az országot, ahogyan a mostanitól is ezt várják. Kifejtette, hogy az atomfegyverek elterjedése jelenti a legnagyobb veszélyt, a megállapodásnak köszönhetően azonban Iránt minden lehetséges úttól elvágták, amely atomfegyver előállításában érhet véget. „Ez a megállapodás nem bizalmon, hanem az ellenőrzésen nyugszik” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy teljes ellenőrzést kapnak az atomfegyverek gyártásának teljes infrastruktúrájához. A további szankciók enyhítéséhez pedig Iránnak előbb bizonyítania kell. Amennyiben megszegi a megállapodást, visszaállnak az eredeti szankciók – mondta a demokrata politikus.
|
Mogherini és Zarif iráni külügyminiszter a bejelentés alatt
Leonhard Foeger / Reuters |
Demokrata részről aztán megszólalt Hillary Clinton volt first lady és exkülügyminiszter, a párt elnökjelöltségi versenyének az éllovasa is, aki fontos döntésnek nevezte a megállapodást. Clintont Obama állítólag még tegnap este felhívta a hírrel, hogy sikerült áttörést elérni a bécsi tárgyalásokon. Az amerikai elnök a megállapodásról telefonon beszélt David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is.
Republikánus oldalon nem ekkora az optimizmus. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának az elnöke – aki kulcsszerepet fog játszani a megállapodás kongresszusi elfogadtatásában – közleményben adott hangot az aggályainak, amelyek szerint a megállapodásban a hangsúly az iszlám köztársaság lefegyverzése helyett a leszerelésére helyeződött. Még látni szeretném a megállapodás szövegét, de él bennem a mély szkepszis, hogy valójában képes megakadályozni Iránt nukleáris fegyver előállításában” – hangoztatta a politikus. John Boehner képviselőházi elnök eközben egyszerűen „rossz megállapodást” emlegetett, amely hatalmas pénzhez és végül atomfegyverhez juttatja Iránt. „Ez nem diplomácia volt. Ez kibékülés” – írta Jeb Bush, a republikánusok egyik reménybeli elnökjelöltje a Twitteren, „rövidlátó alkunak” nevezte a megállapodást. A Fehér Ház egyébként egy infografikát is kiadott a szkeptikusok meggyőzésére.
A megállapodás most egyébként az ENSZ elé kerül, amelynek határozatot kell hoznia róla, benne az iszlám köztársaság urándúsításhoz való jogának az elismerésével. (Az ügyben hozott korábbi hat határozat eltiltotta az iszlám köztársaságot az urándúsítástól.) Ezután a megállapodásról az Egyesült Államok kongresszusának, a szenátusnak és a képviselőháznak is szavaznia kell.
Az iráni diplomaták elégedettek a megállapodással. Egyikük a CNN-nek azt nyilatkozta, ez egy történelmi jelentőségű nap. A Reuters egy szintén a neve elhallgatását kérő forrást idéz, aki azt mondta: „Jó üzletet kötöttünk”.
Hasszan Rohani iráni elnök a Twitteren üzent, mint írta, a megállapodás új távlatokat nyit, és lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közösség mostantól a közös biztonsági kihívások elleni küzdelemre összpontosítson. Rohani úgy véli, a megállapodással megoldódott egy válság, amely nem volt szükségszerű. Teherán utcán spontán népünnepély kezdődött a megállapodás hírére.
|
Teheráni utcakép 2007-ből
Morteza Nikoubazl / Reuters |
Ami Izraelt illeti, a zsidó állam politikusai egyhangú nemtetszéssel fogadták a megállapodást. Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes Twitteren fejezte ki nemtetszését. Azt írta, a Nyugat a nukleáris alkuval megadta magát Iránnak. Megjegyezte, hogy Izrael minden eszközzel azon lesz, hogy megpróbálja megállítani a megállapodás ratifikálását.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy rövid sajtótájékoztatóra állt ki az ügyben, újra „kábító történelmi tévedésként” aposztrofálva a megállapodást, amellyel a regionális nagyhatalom Irán szerinte csak még több befolyást nyer. „Irán folyamatosan keresi a lehetőséget Izrael elpusztítására” – tette hozzá az izraeli politikus. Emlékeztetett, alig négy napja, hogy Rohani részt vett egy „Halál Amerikára! ”, „Halál Izraelre!” kiáltásoktól visszhangzó tüntetésen. Netanjahu egyébként annak ellenére összehívta az izraeli biztonsági kabinet ülését, hogy Obama bejelentette, beszélni fog vele az ügyben.
