Obama tegnap csalódott Kelet-Európában
Barack Obama amerikai elnök Varsóban megerősítette, hogy fontosnak tartja az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai országok közötti szövetséget, igyekezvén eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok "felmelegítését" célzó washingtoni politika a térség rovására valósulna meg - írta szombaton a Rzeczpospolita című lengyel napilap.
A péntek esti munkavacsorán, melyen a közép-európai államfői csúcstalálkozó vendégei az amerikai elnökkel találkoztak, Bronislaw Komorowski lengyel elnök emlékeztetett, hogy az elnöki palotának éppen abban a termében, ahol a rendezvény zajlott, írták alá 1955-ben a Varsói Szerződést, és ugyancsak itt tartották a lengyel ellenzékkel a rendszerváltást előkészítő kerekasztal-tárgyalásokat.
Az amerikai elnök arra számított, hogy a demokratikus átalakulás tapasztalataival rendelkező országoknak lesznek javaslataik arra nézve, hogy hogyan lehetne megalapozni az észak-afrikai demokratizálási folyamatot, de a csúcstalálkozón világossá vált, hogy a térség országainak nincs erre vonatkozó közös víziója - állapította meg a mértékadó konzervatív újság.
Afféle Hyde Park volt ez. Érdekes felszólalásokkal, amelyekből azonban hiányzott a közös elképzelés. Három terület rajzolódott ki, ahol közösen kellene cselekedni: Kelet-Európa, ahol a demokrácia fejlődésében visszaesés tapasztalható, a Balkán, ahol a demokratizálás nagyon lassan halad előre, és Észak-Afrika, ahol még nem találtuk meg annak a módját, hogy hogyan segíthetnénk - mondta a lapnak a csúcs egyik névtelenséghez ragaszkodó résztvevője.
A térség megosztottsága már a csúcstalálkozó előtt egyértelművé vált: a koszovói elnök jelenléte miatt nem jött el a szerb és a román elnök, Lengyelország pedig vitában áll Litvániával az ottani lengyel kisebbség helyzete miatt. Előre tudni lehetett, hogy nem lesz zárónyilatkozat, mert Szlovákia kikötötte, hogy nem vesz részt a csúcson, ha a koszovói elnök kézjegye bármilyen dokumentumon szerepel. A széthúzást csak növelte, hogy Schmitt Pál magyar államfő inkább Orbán Viktor és XVI. Benedek pápa társaaságában hallgatott meg egy koncertet, semmint hogy részt vegyen a varsói díszvacsorán. Azt nem tudni, akkor is így tett volna-e, ha Budapest rendezheti az államfői csúcsot - az eredeti elképzelések szerint ugyanis a magyar főváros lett volna a rendezvény helyszíne, és a féléves EU-elnökség jutalomjátékaként kaptuk volna Obamát.
Térségünkben nincs ma olyan országcsoport, amely közösen küzdene érdekeiért - mondta a lapnak Karol Karski volt lengyel külügyminiszter-helyettes, ellenzéki politikus. Nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva Lengyelország lehetne a régió természetes összekötője, de Varsó vitában áll Litvániával, romlanak a kapcsolatai a két másik balti országgal is, és felhagyott azzal, hogy szószólója legyen Ukrajnának.
Krzysztof Lisek lengyel európai parlamenti képviselő a csúcs legnagyobb értékének azt tartja, hogy egy asztalhoz ültek az úgynevezett régi és új Európa képviselői, valamint azoké az országokéi, amelyek csatlakozni szeretnének az unióhoz.
Egyes vélemények szerint néhány államfő csak azért jött Varsóba, hogy találkozzon az amerikai elnökkel. "Az a tény, hogy Obama fogadta őket, számukra annak igazolását jelenti, hogy fontos szereplők a nemzetközi porondon. A csúcstalálkozóról írni fognak az amerikai agytrösztök elemzői, és ebből olyan következtetés vonható le, hogy Közép-Európát a világ egyik fontos térségének tekintik - mondta Jacek Wódz szociológus, a Sziléziai Egyetem professzora.
A lengyel lap megemlítette, hogy a vacsora után előre nem tervezett hármas találkozóra került sor Obama, Komorowski és Viktor Janukovics ukrán elnök között. Nem tudni, hogy miről volt szó, de nem zárható ki, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, ellenzéki vezető őrizetbe vétele, illetve megvádolása volt a téma - írta a Rzeczpospolita, megjegyezve, hogy a következő közép-európai államfői csúcs jövőre Kijevben lesz.
