Schmitt Pál nem vacsorázik Obamával, a pápánál van programja
A közép-európai államfők egynapos varsói csúcstalálkozójának Barack Obama jelenléte adott különös rangot. Ez egy egyértelműen protokolláris rendezvény, ahol olyan politikusok vesznek részt, akik országukban többnyire jelképes szerepet játszanak. Az amerikai elnök jelenlétével megemelkedett az esemény súlya. Sőt, az is kiderült: azzal is érdeklődést lehet kelteni a rendezvény iránt, ha valaki bojkottálja a találkozót.
Borisz Tadics és Traian Basescu hangos távolmaradása figyelmeztette a boldogabb demokráciák vezetőit térségünk elintézetlen ügyeire. Tadics szerb elnök azért nem ment Varsóba, mert oda erős amerikai ösztönzésre meghívták Atifete Jahjagit, Koszovó elnökasszonyát. Szerbia nem ismeri el egykori tartománya függetlenségét. Belgrád azonban prímán időzített, hiszen Ratko Mladics lázárföldi elfogásával "ellopta a showt". Ezzel bizonyította, hogy ő azért megfelel az európai követelményeknek.
Basescu is inkább odahaza őrizte a román politikának az erdélyi magyar autonómiától való szorongásait. Szlovákia hasonló félelmekkel megvert államfőjének sikerült valahogy túltennie magát rémálmain. De ne higgyük, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos többségi szűkkeblűség kárpát-medencei jelenség.
A varsói találkozó színhelye előtt azért tüntettek, hogy Litvánia hagyjon fel a lengyel kisebbség diszkriminálásával. Lengyel helységnévtáblákat, iskoláik megőrzését, és nevük lengyel helyesírás szerinti használatát követelik a litvániai lengyelek. A magyar elnök sem lesz ott az "Obama-vacsorán:" Schmitt Pál ebéd után inkább Rómába repült, hogy XVI. Benedek pápa és Orbán Viktor miniszterelnök társaságában Liszt-zenét hallgasson.
A két menetben lebonyolított tanácskozás a demokratikus átalakulás nehéz útjáról szólt, arról, mit meríthet ezen tapasztalatokból az arab világ, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. A tervek szerint ez lett volna az Obamával eltöltendő vacsora témája is.
A közép- és kelet-európai átmenet ilyen összehozása egyébként kapóra jött az Egyesült Államoknak, amely egyébként már viszonylag hosszú ideje élvezi, hogy megszabadult a régió körüli nagyobb felelősségtől, illetve azt átadta a NATO-nak és az EU-nak. Amerikát most egyedül az arab világ forrongása érdekli. Nagyon kedvére lenne, ha ott valamilyen módon végbemehetne az átemenet az önkényuralomból a demokráciába, miközben nem borul fel a törékeny regionális béke, és folyamatos marad a szénhidrogén-szállítás.
Ám félő, hogy a tapasztalatokat nem lehet egykönnyen átültetni. A szabad választásokkal sokszor szélsőséges erők jutnak hatalomra. Az USA-ban persze jól tudják, hogy a jogállamiság törékeny Európa keleti felén is, hogy a tekintélyuralmi tendenciák, nacionalista rémálmok is vissza-visszaköszönnek.
A lengyel politika szempontjából azonban már a csúcs megrendezése is eleve siker. Sőt: az amerikai elnök jelenlétével elismerte Varsó kiemelt szerepét a térségben. Egyébként az Obamával való találkozót ismeretlen okból, de bojkottálja a Nobel-békedíjas Szolidaritás-alapító Lech Walesa volt lengyel elnök is. Ő korábbi programjára hivatkozik.
