A katonák, akiknek száma sajtóértesülések szerint 20-30 körül lehet majd, tanácsadói és segítői feladatokat fognak ellátni a Washington által mérsékeltnek ítélt felkelők oldalán az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban. Név nélkül nyilatkozó washingtoni illetékesek szerint szerepük alapvetően "logisztikai" vonatkozású lesz, nem pedig a harci cselekményekben való részvétel. Azt kell biztosítaniuk, hogy az amerikai fegyverek és hadianyag valóban a mérsékelt felkelőkhöz jussanak el.

Korábban megjelent értesülések szerint a katonáknak egyúttal részt vesznek majd az IÁ elleni koalíció légicsapásainak célra vezetésében is.

Obama elnök, aki el kívánja kerülni, hogy az Egyesült Államok egy újabb közel-keleti háborúba keveredjen bele, mindeddig ellenállt annak, hogy szárazföldi erőket vessen be a szíriai konfliktusban. A fordulatot jelző döntését - amelyben szerepe volt annak, hogy Oroszország szeptemberben fokozta katonai beavatkozását Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán - a várakozások szerint a nap folyamán később hivatalosan is ki fogják hirdetni.

Az új amerikai Szíria-stratégiával párhuzamosan a Pentagon iraki Kurdisztán székvárosába, Erbílbe újabb különleges alakulatokat vezényel, fokozza az iraki erőkkel való együttműködést az IÁ kezén lévő nyugat-iraki Ramádi visszafoglalása érdekében, megerősíti a Jordániának és Libanonnak nyújtott biztonsági támogatást, valamint A-10-es és F-15-ös harci repülőgépeket telepít a Dél-Törökországban található incirliki légi bázisra.

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter kedden közölte: az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy több "közvetlen szárazföldi akcióval" és a légicsapások számának növelésével növelje az Iszlám Államra gyakorolt nyomást.