NSA-botrány: nem úszták meg a spanyolok sem
Csak a 2012. december 10. és 2013. január 8. között eltelt egy hónap alatt hatvanmillió spanyol telefonbeszélgetésről szerzett meg adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség – érte el a hónapok óta gyűrűző botrány hétfőn Madridot is. A spanyol sajtó az NSA volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva írta meg, hogy az ibériai ország sem volt kivétel a megfigyelés alól, az NSA Nagy-Britanniához, Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan ott is tízmilliószám gyűjtötte az információkat. Az amerikaiak – jegyzi meg sietve az El País és az El Mundo is – nem hallgattak le telefonbeszélgetéseket, csak a számokat szerezték meg, illetve a cellainformációkat, azt, hogy a hívásokat honnan indították és hol fogadták.
A Fehér Ház hivatalosan egyelőre nem fűzött kommentárt a két cikkhez, de Madridban magyarázatra bekérették James Costos amerikai nagykövetet. Spanyolország egy héten belül már a második európai nagyhatalom, amelyről kiderül, hogy milyen mértékben volt az NSA adatgyűjtési és megfigyelési programjának az áldozata. Egy hete a Le Monde John Kerry amerikai külügyminiszter párizsi látogatásához időzítve írta meg, hogy az NSA a franciák telefonbeszélgetéseiről is tömegével szerzett meg adatokat, később pedig azt, hogy kémkedett Franciaország washingtoni nagykövetsége és a New York-i francia ENSZ-misszió diplomatái után. Az szerdán derült ki, hogy az ügynökség Angela Merkelt is lehallgatta, mégpedig több mint tíz éven át, és a nyáron, Barack Obama amerikai elnök berlini vizitje előtt néhány héttel még tudta, hogy a német kancellár BlackBerryjével mit csinál.
A Fehér Ház egyébként ragaszkodik ahhoz, hogy Obama nem tudott sem Merkel, sem a világ többi vezető politikusának a lehallgatásáról. A Wall Street Journal vasárnapi cikke szerint arról, hogy az NSA mit művel, az elnök állítólag csak a nyáron szerzett tudomást, azután, hogy Snowden a nyilvánosság elé állt az ügynökséget leleplező dokumentumokkal. Ezután a lehallgatásokat az Obama-adminisztráció leállította. A WSJ-nek egy névtelenséget kérő fehér házi tisztségviselő azt mondta, érthető, hogy Obama nem tudott a lehallgatásokról; ezt azzal magyarázta, hogy az NSA-nak „túl sok” párhuzamos programja van ahhoz, hogy az elnököt mindegyikről értesítsék.
Eközben a Kyodo japán hírügynökség arról ír, hogy az NSA valamikor 2011-ben Tokiót kérte meg arra, segítsen azoknak a tenger alatt optikai kábeleknek a lehallgatásában, amelyek a Csendes-óceán alatt húzódnak és megy rajtuk keresztül az online és a telefonos adatforgalom. Az ügynökség ezzel a húzással Kínát szerette volna lehallgatni, de jogi aggályok és emberhiány miatt a japán kormány részéről végül elutasító választ kapott. A Guardian nemrég ennek kapcsán írta meg, hogy az észak-atlanti optikai kábelekre az NSA-nak a britek segítettek rászállni, és a Guardian számolt be arról is, hogy az amerikaiak a világ 35 vezető politikusának a mobiltelefonját hallgatták le éveken át.
Ami Spanyolországot illeti, vasárnap a Spiegel írt arról, hogy Madrid az egyik olyan európai nagyváros volt, ahol a CIA és az NSA kémközpontot tartott fenn, egyik megfigyelőállomásaként a nyolcvan hasonló létesítményből kiépített hálózatnak. A madridi kémközpontról – teszi hozzá az El País – még José Maria Aznar akkori kormányfő és George W. Bush exelnök állapodott meg 2001. szeptember 11. után: az amerikaiak engedélyt kaptak arra, hogy spanyol területen működjenek, aminek a fejében a CIA segített a spanyol titkosszolgálatok technológiai fejlesztésében. A spanyol lap szerint Costos bekéretésén túl Mariano Rajoy miniszterelnök kormánya most nem akar nagy botrányt a dologból – az együttműködés túl drága ahhoz, hogy emiatt az ügy miatt esetleg kockára tegye.
