Netanjahu Washingtonban engesztelte Obamát
Újra szövetségesnek kijáró fogadtatásban részesült Washingtonban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki két órán át tárgyalt vendéglátójával, Barack Obamával a Fehér Házban. Találkozójukon a két politikus hitet tett a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások folytatása mellett, amire még szeptemberben sor kerülhet. Ekkor jár le ugyanis a Ciszjordániára érvényes tízhónapos részleges telepalapítási tilalom.
Obama leszögezte: az Egyesült Államok elismeri Izrael biztonsági érdekeit, és soha nem kérné Izraelt olyan lépés megtételére, amely biztonságát veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy Gázának Izrael fenyegetése nélkül kell virágoznia, egyben jelezte, azt javasolta Netanjahunak, hogy Izrael minél több árut engedjen be a Gáza övezetbe.
Az Egyesült Államok és Izrael viszonya meglehetősen hűvös volt azóta, hogy Izrael Joe Biden amerikai alelnök márciusban látogatására időzítve bejelentette, még 1600 új lakást épít Kelet-Jeruzsálemben. Az amerikai kormányzat a telepépítkezések leállítására és a gázai blokád feloldására kérte Izraelt az izraeli-palesztin béketárgyalások előmozdításáért. Nem kedvezett a stratégiai szövetségesi viszonynak a kilenc halálos áldozattal járó kommandósakció sem, amelyet Izrael indított egy, a Gázai övezetbe tartó segélyszállítmány ellen. Netanjahu legutóbb márciusban járt Washingtonban, de hiába tárgyalt kétszer is Obamával a Fehér Házban, az amerikai elnök meg sem jelent vele a sajtó előtt - szakértők szerint ezért szimbolikájában is kiemelt jelentőségű volt a mostani találkozó. Mind a Fehér Ház, mind Netanjahu azt igyekszik mutatni, hogy javulnak a hónapok óta mélyponton veszteglő amerikai-izraeli kapcsolatok. Obama most sietve emlékeztetett is arra, hogy a két ország szövetsége „bonthatatlan”, Netanjahu a maga részéről pedig azt ígérte a sajtótájékoztatón, országa kész kockázatokat is vállalni a palesztinokkal kötendő békéért.
Az enyhülés jegyében Izrael hétfőn bejelentette, hogy enyhít az övezetet sújtó kereskedelmi zárlaton. Eszerint a jövőben feltételekhez kötve, de engedélyezik „stratégiai jelentőségű építőanyagok”, így vas, acél, cement, betontömb, vegyi anyagok, műtrágya és terepjárók bevitelét a szélsőséges Hamász által uralt területre, felhasználásukat Izrael ellenőrizné a Palesztin Hatósággal, az ENSZ-szel vagy más nemzetközi szervezettel együtt. (Ezzel kapcsolatban a B'Tselem izraeli jogvédő szervezet egy kedden napvilágot jelentésben azt állítja, Ciszjordánia 42 százalékát zsidó telepek borítják.)
Gesztusértékű az is, hogy öt EU-ország – Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország külügyminisztere gázai látogatásra kapott meghívót Avigdor Lieberman izraeli külügyminisztertől. Ennek szépséghibája azonban, hogy idegenvezetőjük az a Palesztin Hatóság lesz, amelyik a Hamásszal szemben három éve elvesztette az irányítást a Gázai övezet felett. Nyugaton egyre több hang – például Catherine Ashton külügyi főképviselőé – sürgeti a kapcsolatfelvételt az izraeli kormány és a Hamász között.
Netanjahu washingtoni útja egyébként majdnem meghiúsult az izraeli külügyminisztériumban június 27. óta zajló sztrájkon. Egy bérvita miatt a tárca munkatársai ugyanis hanyagolják a munkát: bejárnak, de öltöny-nyakkendő helyett szandálban és rövidnadrágban, ami lehetetlenné teszi a protokolláris feladatok ellátását. Ennek áldozata lett Szegej Lavrov orosz külügyminiszter is, akit nem tudtak az elvárt keretek között fogadni. A kormány végül megunta a folyamatos blamázst, és a védelmi minisztériumra bízta a az államközi látogatások szervezését.
