Árnyalta a róla „mérsékeltként” kialakult képet Haszan Rohani, a júniusban megválasztott iráni elnök, akinek a hétvégén tartják a beiktatását Teheránban. A leendő államfő felzárkózott az Izrael-ellenes kirohanásairól ismert elődje, Mahmúd Ahmadinezsád mellé. Rohani úgy fogalmazott a palesztin ügy melletti kiállásként évente megtartott Al-Kudsz (Jeruzsálem) napon: Izrael seb a muzulmán világban. Később pontosították, mit is mondott.

Az izraeli miniszterelnök és neje 20 millió forintnyi pénzért ment Londonba, duplaágyas hálófülkét kértek az ötórás repülőútra.

Cipi Livni egy Tel-Avivban rendezett választási gyűlésen kormányellenes egységfrontra hívta fel az ellenzéki pártokat. A Netanjahu-kormány éretlennek tartja őket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elítélő nyilatkozata után az Európai Unió is megszólalt: határozottan ellenzi a telepek soha nem tapasztalt kiterjesztését Jeruzsálem körzetében.

Avigdor Lieberman pénteken bejelentette, lemond külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztjáról, egyben parlamenti mentelmi jogáról is, hogy mielőbb tisztázhassa magát az ellene kezdeményezett vádemelésben.

A történelem is megmutatta - fejtette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök a múlt heti ENSZ-szavazás kapcsán -, hogy ami helyes, az nem mindig népszerű.

Pillanatokkal azelőtt, hogy a parlament feloszlatta volna magát a Benjamin Netanjahu által minap szeptemberre előrehozott választások miatt, a kormányfő Izrael történetének egyik legnagyobb többségű koalíciójáról írt alá megállapodást kedd hajnalban az ellenzéki Kadimával.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök valószínűleg népszerűségi mutatói és a koalíciós konfliktusok miatt döntött úgy, hogy szeptemberre tűzi ki a megméretést.

Ahogy a diplomácia, úgy minden szankció is kudarcot vallott – mondta Benjamin Netanjahu Irán atomprogramjáról alig néhány órával azután, hogy Barack Obama a Fehér Házban nyomásgyakorlásra kért időt az izraeli miniszterelnöktől. Abban a két politikus egyetért, hogy Iránnak nem szabad atomfegyverhez jutnia, alapvető különbség azonban, hogy amíg Washington inkább a szankciókban bízik, az izraeli kormány inkább az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás mellett tör lándzsát.

A világ visel felelősséget az iráni nukleáris ambíciók megfékezéséért – mondta Barack Obama az amerikai zsidó lobbi legbefolyásosabb szervezete, az AIPAC éves közgyűlése előtt.

Egymás után adnak vészjelzéseket izraeli politikusok, amelyekben a növekvő iráni nukleáris veszélyre figyelmeztetnek.

Nem csak "politikai" ügyekben egyre agresszívabbak a szélsőségesek. Fellépnek a nem vallásos nőkkel szemben is, akik viszont új apartheidről beszélnek.

Ezen a héten két mecsetet is meggyaláztak – az egyiket, Ciszjordániában felgyújtották. A Palesztin Hatóság „gyűlöletbűnnek” minősítette a támadásokat.

– Nem bírok ránézni, egy hazug – mondta Nicolas Sarkozy franciául. – Lehet, hogy felfordul tőle a gyomrod, de nekem minden nap meg kell vele birkóznom – válaszolta Barack Obama.

Teherán a zsidó állam megbüntetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha az megtámadná országát.

Az izraeli miniszterelnök „érdeklődik" aziránt, hogy kétoldalú tárgyalást folytasson Mahmúd Abbász palesztin elnökkel az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából New Yorkban

A kairói nagykövetség elleni támadásra reagáló beszédében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelezte, országa kitart a békeszerződés mellett.

Lehet, hogy már szerdán rendkívüli ülést tart az izraeli parlament. A kneszetet azért hívná össze Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy megvitassák a szombati szupertüntetések tanulságait.

Benjamin Netanjahu állítólag meggondolta magát: az izraeli miniszterelnök beleegyezett, hogy újrakezdődjenek az izraeli-palesztin tárgyalások, ezúttal az 1967-es határok alapján.

A megmozdulást a Netanjahu-kormány szociálpolitikája és a megélhetési költségek meredek emelkedése miatt tartották. A lakásárak 20 ezer dollár/négyzetmétertől indulnak.