Catherine Ashton, az unió külpolitikai főképviselője kifejtette: az EU különösen azért ellenzi a tervet, mert az akadályozza a konfliktus tárgyalásos rendezését, a palesztin állam területi egységét, s a lehetőséget, hogy Jeruzsálem legyen mindkét állam fővárosa a jövőben.

Hasonló aggodalmakat fejtett ki korábban az ENSZ BT is. Az Egyesült Államok nem szavazta meg a határozatot, de élesen bírálta a provokatív izraeli döntést a BT zárt ülésén. A nemzetközi felháborodást az izraeli kormány bejelentése váltotta ki, amelyben bejelentette: feloldja az építési tilalmat az ún. E1 zónában, és ott legalább háromezer lakást épít. Azóta több hír is megjelent arról, hogy az 1967-ben elfoglalt területeken kisebb-nagyobb városépítésekbe kezdenek, illetve pályázatokat írtak ki a telepek létesítésére. Benjamin Netanjahu kormánya szerint ez a válasz a palesztinok azon döntésére, hogy az ENSZ közgyűlésétől kértek (és kaptak) elismerést, amivel a Palesztin Autonómiát (PA) a világszervezet „megfigyelő állammá” léptette elő.

Netanjahu szerint ez egyoldalú lépés volt, s szerinte a PA-nak tárgyalnia kellett volna a kétállamos megoldás részleteiről, így a határok meghúzásáról is. A palesztinok viszont kivonultak a tárgyalásokról két éve, mivel a Netanjahu-kormány nem állította meg az újabb építkezéseket. Mahmúd Abbasz palesztin elnök szerint ezzel kiveszik a talajt a jövendő palesztin állam alól, életképtelenné teszik azt. Móse Jaalon miniszterelnök-helyettes azt mondta az izraeli katonai rádiónak, hogy csak a korábbi önkorlátozást szüntették meg az ENSZ-beli lépés miatt. „A világ elítél minden építkezést a zöld vonalon (67-es határ) túl. A dolgok pedig mennek tovább a maguk rendjén.”

Az elemzők körében általános a vélemény, hogy Netanjahu a jobboldali nacionalista szavazókat akarja ezzel a lépéssel megnyerni a január 22-i választások előtt. A nyugati parton és Kelet-Jeruzsálemben félmillió zsidó él száznál több telepen. A nemzetközi jog szerint ezek létesítése törvénysértő volt, ám Izrael vitatja ezt.