Eddig volt Rohani „mérsékelt”?
A cionista rezsim évek óta a muzulmán világ testébe ékelődött seb - mondta az AFP jelentése szerint. Erre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy reagált: szavai megmutatják az elnökválasztási kampányban mérsékeltként emlegetett Rohani igazi arcát, azt, hogy mit gondol. Ez szerinte az iráni rezsim cselekvési terve. Ezt követően az iráni állami televízió vitába szállt azzal, ahogyan hírügynökségek, s ennek nyomán Izrael Rohani szavait értelmezte. Mint közölték, nem „eltávolítandó sebről” beszélt, hanem olyan sebről, amely „Palesztina szent földje és a szeretett Al-Kudsz (Jeruzsálem) megszállása árnyékában rejtőzik”. - Ezzel együtt így is nagyon sértő egy másik országot "sebnek" nevezni - írja a hírügynökségi helyreigazításról szóló blogjában Meir Dzsavendanfar, perzsa anyanyelvű izraeli kommentátor.
Egyébként a távozó elnök, Ahmadinezsád is megismételte, „a cionizmus alapját pusztító vihar fogja gyökerestül kifordítani”, és Izraelnek „nincs helye ebben a térségben”. Egy teheráni tömeg előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott, Izrael és a Nyugat a nézeteltérést szítja a régióban, s most örvendezik a szíriai és az egyiptomi fejlemények láttán.
A hétvégi beiktatására váró Rohani eddig olyanként volt ismert nyugaton, aki békülékeny hangot üthet meg, s lehet majd tárgyalni vele. A P5+1 országcsoporttal (az ENSZ BT állandó tagjaival, illetve Németországgal) való tárgyalások legkorábban szeptemberben kezdődnek újra, és a világ kíváncsian várja, hogyan lát munkához új hivatalában Rohani. A megválasztott elnök a nyugat képviselőit is meghívta beiktatási ünnepségére, de az EU nem akar biankó csekket kitölteni, s az amúgy is Teheránban dolgozó diplomaták vesznek majd csak részt az eseményen, közölték. Az USA-t és Izraelt hangsúlyozottan nem hívták meg. Ezt a jeruzsálemi külügy „kissé szánalmasnak” nevezte, tekintve, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta egyébként sem áll diplomáciai kapcsolatban a két ország.
Az AFP értesülései szerint Rohani technokratákat, a példaképéhez, az idei elnökválasztáson diszkvalifikált Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfőhöz közel álló embereket helyez majd kormányába. A miniszterekről a parlamentnek, a madzslisznak is szavaznia kell majd. Hírek szerint Mohammad Dzsavad Zarif ismert diplomata, volt ENSZ-nagykövet az egyik esélyes a külügyi tárca vezetésére. Sőt szó van róla állítólag, hogy Rohani, aki korábban maga is volt nukleáris főtárgyaló, a P5+1 csoporttal folytatott atomtárgyalásokat is e tárca alá kívánja rendelni a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács rovására. A végső döntés persze Ali Khameni ajatollah Legfőbb Vezetőé, de kérdés, mekkora mozgásteret tapos ki magának Rohani. „Rohani beiktatása emlékeztetheti a nyugatiakat valami olyasmire, amit már tudniuk kellene: az iráni elnökök se nem mindenhatóak, se nem hatalom nélküliek. Az elnökség fontos hatalmi központ egy olyan rendszeren belül, amely több hatalmi központot egyensúlyoz ki”, állítják Flynt és Hillary Mann Leverett amerikai külügyi szakértők abban az írásukban, amelyet elsőként az al-Dzsazíra honlapja közölt, s amely a Huffington Post internetes oldalán is olvasható.
"Netanjahu már tavaly nekiment volna Iránnak"
Hírszerzési értesülések szerint Irán egy éven belül képes atombomba előállítására attól fogva, hogy (és amennyiben) Khamenei vezetésével meghozzák erről a döntést. Ez élezi folyamatosan a feszültséget Irán, illetve a nyugat és Izrael között. - Meggyőződésem, hogy tavaly Netanjahu miniszterelnök meg akarta támadni Iránt, és valamiféle zöld, vagy legalábbis sárga fényre várt Washingtonból, amit nem kapott meg - állította a Bloombergnek Gary Samore, a Fehér Ház akkori leszerelési koordinátora.
Az USA most további szankciókkal igyekszik jobb alkupozícióba kerülni. Képviselőháza a napokban fogadott el egy olyan tervet, ami napi újabb egymillió hordó olaj eladásától fosztaná meg Iránt, és feketelistára teszi autóiparát és bányászatát is. Ugyanakkor a nyugat az együttműködésért cserébe enyhítene a vegyipart, a drágakőkereskedelmet és a polgári repülőalkatrész-gyártást sújtó szankciókon. Peking pénteken bírálta az amerikai szankciók szigorítását, amelyeket még a szenátusnak is jóvá kell hagynia Washingtonban.
