Első ízben mutatott hajlandóságot egy korlátozott jogkörű - hadsereggel nem rendelkező - palesztin állam elfogadására vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A jobboldali izraeli politikus a Tel-Aviv melletti Bar Ilan egyetemen mondott, nagy érdeklődéssel várt beszédében vázolta fel a közel-keleti béketeremtéssel kapcsolatos politikai szándékait.

Netanjahu a béketárgyalások azonnali, feltételek nélküli újrakezdésére hívta fel a palesztinokat. Késznek mondta magát arra, hogy elfogadja a független palesztin állam létrejöttét az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében, de ehhez feltételeket szabott.

Közölte: elfogadja a független palesztin államot, ha Izrael nemzetközi biztosítékot kap arra, hogy az előbbinek nem lesz hadserege, és a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép államaként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem ellenőrizheti légterét, s nem köthet szövetséget sem Iránnal, sem az utóbbi által támogatott Hezbollah libanoni síita mozgalommal.

Amennyiben Izrael megkapja az általa kért biztonsági garanciákat és a palesztin állam demilitarizálására vonatkozó biztosítékot, kész egy "igazi" békemegállapodás megkötésére annak érdekében, hogy mellette létrejöjjön a demilitarizált palesztin állam - hangsúlyozta.

Netanjahu mindeddig vonakodott elfogadni, hogy a közel-keleti rendezés részeként megalakuljon a palesztin állam. Washington emiatt erőteljes nyomást gyakorolt az izraeli vezetőre.

Az egyik legvitatottabb kérdést érintve Netanjahu kizárta annak lehetőségét, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izraelbe. Szavai szerint a palesztin menekültproblémát - az 1948-1949-es arab-izraeli háborúban Izraelből elűzött palesztinok és több millió leszármazottjuk sorsát - Izrael határain kívül kell rendezni. A palesztinok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a menekülteknek jogukban áll hazatérni eredeti lakóhelyükre.

Az izraeli kormányfő elvetette azt is, hogy teljesen befagyasszák a zsidó telepek építését a megszállt területeken. Közölte továbbá, hogy a zsidó államnak védhető határokra van szüksége, Jeruzsálem pedig egységes marad. Izrael az 1967-es háborúban megszállta, majd bekebelezte az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet, amelyet a palesztinok remélt független államuk fővárosává szeretnének megtenni.

Netanjahu felszólította viszont az arab országok vezetőit, hogy találkozzanak vele, és segítsék elő a palesztin területek gazdasági fejlődését.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivőjén keresztül bírálta, a békefolyamat megtorpedózásával vádolta Netanjahut annak tel-avivi beszéde miatt. Abbász különösen a palesztin menekültekről és Jeruzsálem jogállásáról tett kijelentések miatt bírálta Netanjahut.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász mozgalom úgy reagált, elutasítja az izraeli miniszterelnök "rasszista és szélsőséges" ideológiáját.

George W. Bush nyomdokain

Jutott Netanjahunak a belső bírálatokból is. "Sajnáljuk, hogy a miniszterelnök jóváhagyását adta egy demilitarizált palesztin állam létrehozásához, amikor senki más, mint maga Netanjahu magyarázta éveken át, hogy milyen veszélyt jelentene Izrael számára egy ilyen állam, legyen bár "demilitarizált" - szögezte le a Júdea-szamáriai (Ciszjordánia) Telepesek Tanácsa közleményében. A ciszjordániai települések polgármesterei viszont üdvözölték, hogy Netanjahu elutasítja a telepek bővítésének befagyasztását.

A balliberális Háárec című izraeli lap provinciálisnak és a törzsi társadalom időszakára jellemzőnek értékelte  Netanjahu beszédét, amely az előző amerikai elnök, George W. Bush hivatali időszakát, és az általa emlegetett "gonosz tengelyét" idézte vissza.

A Háárec szerint Netanjahu "patriarchális, gyarmati üzenetet" küldött a beszéddel, "a legjobb neokonzervatív hagyománynak megfelelően". E képletben - írta Akiva Eldar, a cikk szerzője - "az arabok gonoszok, de legjobb esetben is hálátlan terroristák, a zsidók természetesen a jók, a racionális emberek, akik felnevelik a gyerekeiket, és gondoskodnak róluk".

"A palesztinoknak - ezeknek a külföldi betolakodóknak - lehet államuk, de csak akkor, ha megmutatják, hogy tudnak késsel-villával enni - de a legjobb, ha kés nélkül" - írta, hozzáfűzve, hogy igaz ugyan, hogy a jövőbeli palesztin állam demilitarizálását korábbi rendezési dokumentumok is tartalmazták, különbség viszont a Netanjahu-beszéd hangneme, az izraeli kormányfő megalázó és minden tiszteletet nélkülöző kijelentései.

Netanjahu a Háárec megállapítása szerint "nem mutatott részvétet a jaffai menekültek iránt, nem vesztegetett szót arra, mit jelent a muszlimoknak Jeruzsálem, egyetlen Korán-idézet, egyetlen arab költemény akár csak egy sora sem hagyta el száját".

A "provinciális kijelentésekkel" nem az volt a cél, hogy megszólítsák az al-Dzsazíra (arab tv-adó) több százmillió nézőjét - írta Akiva Eldar. Netanjahu ehelyett megnyugtatta a telepeslobbit, és eleget tett ultranacionalista külügyminiszterének, Avigdor Libermannak.

A követelés, hogy a palesztinok ismerjék el Izraelt a zsidó nép államaként, még távolabbra tolta az izraeli arabokkal való megbékélést - állapította meg a Háárec.

Üdvözölte viszont az elhangzottakat az Egyesült Államok és az EU is. Barack Obama amerikai elnök a közel-keleti békefolyamat fontos, előremutató lépésének tartja Netanjahu bejelentését - mondta Robert Gibbs elnöki szóvivő.

Jan Kohout cseh külügyminiszter az Európai Tanács cseh elnöksége nevében a helyes irányba tett lépésként értékelte hétfőn az izraeli kormányfő előző esti beszédét. Carl Bildt, a következő soros EU-elnök Svédország külügyminisztere úgy fogalmazott, "a jó irányba tett apró lépés", hogy az izraeli miniszterelnök beszédében kimondta azt a szót, "állam".

Netanjahu a kirakatban