Benjámin Netanjahu az izraeli parlamentben (kneszet) mondott beszédében úgy vélte, hogy Egyiptomban két erő áll szemben egymással. Az egyik mérsékelt átmenetet, reformokat és demokráciát akar, a másik az iszlám radikalizmust igyekszik megteremteni - a kormányfő szerint - Irán támogatásával.

Lehetséges, hogy hosszú időn át egyik fél sem gyűri le a másikat, így elhúzódó bizonytalansági időszakkal kell számolni - mondta Netanjahu.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a mérsékelt reform- és demokráciapártiak kerülnek ki győztesen, ami jelentősen lendítene Izrael és az arab világ közötti megbékélés ügyen. "De egyelőre még nem tartunk itt" - hangsúlyozta.

Az izraeli kormányfő szerint Irán nem az emberi jogokat védelmező Egyiptomot óhajtja, hanem azt szeretné, hogy Egyiptom visszatérjen a középkorba, és egy másik Gázai övezet legyen. Netanjahu ezzel  kimondatlanul is arra utalt, hogy a Gázát uraló Hamász radikális mozgalom a legerősebb egyiptomi ellenzéki iszlamista szervezetből, a Muzulmán Testvériségből nőtt ki.

Az izraeli vezetők eddig nemigen hallatták hangjukat az egyiptomi tüntetéshullámmal kapcsolatban, és Netanjahu is arra intette minisztereit, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól ez ügyben. Ő maga csak annak kijelentésére szorítkozott vasárnap, hogy Izrael meg akarja őrizni a békét Egyiptommal, valamint "a regionális stabilitást és biztonságot."

Saul Mofaz, a kneszet védelmi és külügyi bizottságának elnöke hétfőn azt mondta a közrádióban, hogy Izraelnek "nem szabad beavatkoznia az egyiptomi belügyekbe", s "legfőbb érdekünk a békeszerződés megőrzése, amint Mubarak elnök tette az elmúlt harminc évben".

Netanjahu szerdai beszédében is kitért erre, amikor arra kérte a világ közösségét: követeljék az egyiptomi kormánytól, hogy Kairó tartsa be békeszerződését Izraellel.

Egyiptom 1979-ben kötött békeszerződést Izraellel, cserében azért, hogy a zsidó állam hadserege kivonul az 1967-es háborúban általa elfoglalt összes egyiptomi területről. Izrael ennek 1982-ben eleget tett.