Nem sikerült meggyőzni Brüsszelt
A bírák nyugdíjaztatása ügyében a magyar fél egyéni elbírálást javasolt, ami a bizottság szerint nem jó megoldás, mert önkényes, és nem oldja fel azt az aggályt, hogy a magyar szabályozás diszkriminál a bírákkal szemben, amikor – más szakmákkal ellenben – nem engedi meg, hogy a nyugdíjkorhatár után bíróként dolgozzanak tovább. A bizottság aggályosnak tartja, hogy az államfő dönthet – többek között a bírák mentális állapota alapján – a további sorsukról.
Az adatvédelmi hatóság ügyében a magyar válaszoknak arról sikerült meggyőzni a bizottságot, hogy elegendő egyeztetés zajlott az adatvédelmi biztossal a jogszabály elfogadása előtt. Két ügyet azonban továbbra is aggályosnak tart a brüsszeli testület: egyrészt az adatvédelmi biztos mandátumának idő előtti megaszakítását, valamint azt, hogy az államfő – a miniszterelnök javaslata alapján – túl széles és homályosan meghatározott indokok alapján tudja elbocsátani az új adatvédelmi felügyelőt.
A jegybank ügyében a bizottság szóvivője szerint a testület biztosítékokat kapott, hogy a magyar kormány megváltoztatja a kifogásolt jogszabályokat. A szóvivő, Pia Ahrenkilde Hansen reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok minél előbb megküldik törvénytervezetet, aminek ügyében az Európai Központi Bankkal is konzultálni kell.
Érdekes kitétel a bizottság indoklásában – és egyértelműen a magyar gazdaságpolitika irányítóinak szól –, hogy arra is felszólítja Magyarországot: fejezze be azt a gyakorlatot, melynek keretében hivatalos sajtóközleményekben bírálják a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját és döntéseit. Lapunk kérdésére egy bizottsági forrás kifejtette: egyik kormány sem boldog a jegybank politikájától, de példátlannak tartják Bürsszelben, hogy az MNB minden egyes döntése után a magyar kormány a döntést bíráló sajtónyilatkozatot tesz közzé. – Ez finoman fogalmazva nem helyes – mondta a bizottsági forrás, hozzátéve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a jegybank és a kormány között tapasztalható állandó szembenállás nem az EU és a demokrácia jó működésének jele.
Az MNB vezetőjének fizetésével kapcsolatban továbbra is fennáll a bizottság aggálya, hogy a kormány a nyomásgyakorlás eszközeként vette célba ezt a juttatást, ezért a döntés veszélyezteti az MNB függetlenségét. Ez ügyben a bizottság további felvilágosítást kér, amit Olli Rehn pénzügyi biztos levélben fogalmaz majd meg. Az MNB vezetőjének esküjével kapcsolatban a bizottságnak megküldött magyar érvek megnyugtatták a testületet: míg a bizottság által látott első verzió még aggasztó volt, a februári magyar válaszokban bemutatott esküszöveg megnyugtatónak bizonyult.
A bizottság további felvilágosítást kér az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is. Itt elsősorban az új Országos Bírósági Hivatal elnökében koncentrálódó hatalom aggasztja a brüsszeli testületet, különösen a bírók áthelyezése és az ügyek kijelölése miatt. Ebben Viviane Reding igazságügyi biztos várja a magyar érveket.
A magyar kormánynak egy hónapja van, hogy válaszoljon. A bizottság szóvivője szerint nincs okuk kételkedni abban, hogy a magyar kormány továbbra is együttműködik a bizottsággal. Ugyanakkor újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette: a hiteltárgyalások feltételét még nem teljesítette a magyar fél.
Lapunk kérdésére azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor kedden Barroso bizottsági elnöknek küldött levelében van-e bármilyen olyan szám vagy új intézkedés, ami a testület szerint arra utal, hogy Magyarországnak sikerül a 2013-as költségvetési hiánycélt elérnie, a bizottság szóvivője közölte, ezen a ponton nincs közlendőjük a túlzottdeficit-ejárással kapcsolatban. A Népszabadság kérdésére a szóvivő azt is elmondta: médiaügyben nem volt részletes a biztosok vitája, és ez ügyben egyelőre nincs fejlemény.
A kormány örül
A minszterelnök és a kormány szóvivje közös közleményben örült a döntésnek. Szijjártó Péter és Giró-Szász András szerint a Bizottság határozata azt jelenti, hogy Brüsszel "90 százalékban elfogadta a magyar válaszokat".