„A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását” – írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely lapunk birtokába jutott. Aggodalmát fejezi ki a testület amiatt is, ahogy az OBH elnökét kinevezik, illetve azért is, ahogy a tevékenységét ellenőrzik.

Darák Péter és Handó Tünde – Ígéretük szerint felpörgetik az igazságszolgáltatást

A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete (tehát nem EU-intézmény). Ami az előzményeket illeti: Martonyi János külügyminiszter – válaszul Thorbjorn Jagland ET-főtitkár levelére – még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat. A Velencei Bizottság egy-egy tekintélyes német, osztrák, lengyel, belga és finn tagból álló testülete nemcsak a törvényeket vizsgálta, hanem február második felében delegációt is küldött Budapestre, ahol a küldöttség jó néhány illetékessel egyeztetett.

Elégedetlenségét fejezi ki a Velencei Bizottság, amiért Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, akinek a korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. „Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum” – teszi hozzá az ET-testület véleménytervezete.
Ráadásul e rendkívül erős hatalmat (beleértve a bírói kinevezések terén) a Velencei Bizottság szerint tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.

Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A megfelelő indoklás hiánya vetett fel kérdéseket a közvéleményben is.

Figyelembe véve a véleménytervezetben felsorolt problémákat, a Velencei Bizottság arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne – hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.

A magyar alkotmányt már tavaly júniusban bírálta a Velencei Bizottság. Kifogásolta például, hogy az alkotmány számos részletét kétharmados, sarkalatos törvényekkel kívánja egyértelműsíteni a kormány. Több olyan területet is kétharmaddal akarnak szabályozni, amelynek meghatározásához az egyszerű többség lenne indokoltabb – és ezzel a demokrácia elve kérdőjeleződik meg.