Nem beszél a főnökét lefejező franciaországi merénylő
Yassin Salhit jelenleg a lyoni rendőrségen a terrorelhárítási szervek hallgatják ki. "Nem beszél, semmit nem mond" - mondta egy rendőrségi forrás.
A párizsi ügyészség pénteken megerősítette, hogy a gyanúsított a radikális szalafista mozgalommal állt kapcsolatban, tíz évvel ezelőtt kezdett radikalizálódni, s emiatt időszakosan megfigyelés alatt tartották a titkosszolgálatok.
A három gyermekes apa lakásán, Saint-Priest nevű településem, Lyon egyik külvárosában, egy számítógépet és egy mobiltelefont is lefoglaltak a hatóságok, de fegyvert, robbanóeszközt vagy iszlamista propagandaanyagokat nem találtak.
A rendőrség őrizetbe vette Salhi feleségét és lánytestvérét is, akik meglepetésüknek és hitetlenségüknek adtak hangot a történtek miatt. A nők ugyanakkor elárulták, hogy a férfi időnként több napra is elutazott.
A támadást egyetlen szervezet sem vállalta a magára, s a rendőrség most azt vizsgálja, hogy a gyanúsított ténylegesen magányosan követte-e el a tettét, vagy pedig valamilyen szélsőséges szervezet utasítására. A helyszínen az ügyészség szerint a férfinak nem volt tettestársa. A pénteken őrizetbe vett negyedik embert, akiről eleinte azt gyanították, hogy segítette a támadót, már elengedték a hatóságok.
A támadás forgatókönyve mindenesetre az Iszlám Államnak a globális dzsihádra vonatkozó utasítását követte: ha a szimpatizáns nem tud a dzsihád földjére utazni harcolni, ott kell lecsapni a "hitetlenekre", ahol lehet, az számít, hogy nagy legyen a médiafigyelem.
A támadónál egyébként nem volt fegyver. Szakértők szerint fel akarta robbantani a vegyi üzemet és azt remélte, hogy maga is meghal a robbanásban. Erre utal az is, hogy miután a felrobbanó gázpalackoktól senki nem sérült meg és azok csak kisebb károkat okoztak, a gyanúsított elkezdte kinyitni a többi gázpalackot.
A vegyi üzem elleni merényletkísérlet miatt Francois Hollande államfő pénteken és szombat délelőtt is összehívta a védelmi tanácsot, amelyen a kormány legfőbb tagjai és katonai és hírszerzési vezetők vettek részt, valamint Manuel Valls miniszterelnök, aki latin-amerikai körútját megszakítva hazatért Párizsba.
"A merénylet erős feszültséget teremt a francia társadalomban, amelyet egyesek ki fognak használni" - mondta a párizsi repülőtéren Valls. "Ennek az újabb iszonyatos, megrendezett lefejezési jelenetnek a zászlókkal az volt a célja, hogy bevésődjön az emberek emlékezetébe" - tette hozzá.
"Erősnek kell lennie a francia társadalomnak az értékeit illetően. Nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb merénylet, hanem az, hogy mikor" - hangsúlyozta a kormányfő.
"A kormány eltökélt" - mondta a szombati válságtanácskozás után Bernard Cazeneuve belügyminiszter, aki megerősítette, hogy a kormányzat "szüntelen harcot folytat a terrorizmus ellen". Emlékeztetett arra, hogy az érzékenynek számító ipari telepek körül megerősítették a biztonsági intézkedéseket, a támadás helyszínén, Rhone-Alpes régióban pedig legmagasabb szintűre emelték a terrorkészültséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 17 áldozattal járó januári párizsi merényletsorozat óta a parlament két terrorelhárítási törvényt fogadott el.
A belügyminiszter jelezte, hogy a titkosszolgálatok további anyagi támogatást kapnak a terrorizmus elleni harchoz annak érdekében, hogy a gyanús embereket telefonbeszélgetéseit és internetes tevékenységeit meg tudják figyelni. Elmondta, hogy január óta 1500 új munkahelyet hoztak létre ezen célból a hírszerzési szerveknél és 233 millió eurót fordítottak a francia biztonsági rendszer modernizálására.