Az 1999 óta megjelenő Vedomosztyi most a Sanoma finn kiadó, az amerikai The Wall Street Journalt (WSJ) jegyző News Corporation és a brit Financial Times (FT) tulajdonában van. A finnek azonban már tavaly ősszel jelezték, hogy meg akarnak válni oroszországi médiaérdekeltségeiktől, és valószínűleg nem lesz más választásuk az amerikaiaknak és a briteknek sem. Legalábbis részesedésüket mindenképpen csökkenteniük kell.

Szerdán életbe lépett ugyanis Oroszországban az az alig két hete elfogadott törvény, amely húsz százalékban maximálja a külföldi befektetők tulajdonhányadát a médiavállalkozásokban. Eddig csak a tévétársaságok esetében voltak ilyen korlátozások – ott legfeljebb ötvenszázalékos lehetett a külföldi részvétel –, most azonban nemcsak fokozták, hanem a média más területeire is kiterjesztették a korlátozást. Az előírás 2016. január elsejétől lép életbe, és további egy évet ad az érintetteknek arra, hogy tulajdonosi szerkezetüket összhangba hozzák a jogszabállyal. A minap éppen a Vedomosztyi írt arról, hogy az intézkedés a piac szereplőinek több mint felét érinti, köztük olyan cégeket, mint az amerikai Hearst csoport, a német Burda, a Forbes amerikai üzleti magazin orosz változatát kiadó Axel Springer vagy a svéd Metro.

Az elemzések persze nem mulasztják el megjegyezni, hogy a rendelkezés akkor született, amikor az ukrán válság miatt szankcióháború tört ki Moszkva és a Nyugat között, és az orosz kormányzat szerint nemzetközi információs hadjárat is zajlik Oroszország ellen. – A Kreml külföldi kormányokat lát a befektetőkben. A WSJ-t az Egyesült Államokkal, az FT-t pedig Nagy-Britanniával azonosítja. Orosz tulajdonost akarnak, hogy legyen, akinek oda lehet szólni telefonon – idézte a Bloomberg Tatyjana Liszovát, a Vedomosztyi főszerkesztőjét.

Az ugyancsak kemény kormányzati nyomásnak alávetett Dozsgy tévécsatorna tulajdonosa, Alekszandr Vinokur arról beszélt, hogy a mértékadó üzleti lap jóval nagyobb hatással van az orosz elitre, mint amit viszonylag alacsony – hivatalosan 75 ezres – példányszáma sugall, hiszen éppen az a vezető réteg olvassa, amelyen keresztül befolyásolni lehet az országot. Mása Lipman politikai elemző pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kreml eddig „lehetőséget adott az önkifejezésre néhány értelmiségi bajkeverőnek, most azonban a zéró tolerancia felé mozdultunk el”.

Még 2012-ben a liberális irányultságú, jobboldali pártalapítási kísérleteivel és a 2012-es elnökválasztáson jelöltként is ismertté vált milliárdos üzletember, Mihail Prohorov is szemet vetett a Vedomosztyira. Aztán tavaly is bejelentkezett a Sanoma részesedésére, a Bloomberg informátorai szerint azonban azt egy az orosz tévés piacon aktívan jelen lévő amerikai üzletember, Peter Gerwe szerezheti meg. Ő nem is tagadta, hogy érdeklődik a csomag iránt. Azt a feltételezést azonban igen, amely szerint olyan közvetítőként lépne fel, aki a WSJ és az FT részvényeit is megkaparintva megszerzi a lap száz százalékát, hogy aztán továbbadja azt egy kormánypárti médiabirodalomnak.