Meg lehetett volna akadályozni a sydneyi túszdrámát
A bejelentések közül egyik sem jelezte előre a támadást – áll az első hivatalos jelentésben, amely szerint a betelefonálók csak Man Haron Monis sértő Facebook-hozzászólásai miatt hívták a biztonsági forródrótot december 9. és 12. között.
Monis háron nappal később támadott. Az iráni származású önjelölt imám 2014. december 15-én hatolt be Sydney központjában egy kávézóba, ahol több túszt ejtett. A közel tizenhat órás ostromban két ember vesztette életét. Monist a kávézóba behatoló kommandósok lelőtték. A BBC megemlíti, hogy az akkoriban rendelkezésre álló információk alapján a férfi ügye valamiért éppen nem esett bele a négyszáz legfontosabb terrorizmus ügyében folytatott nyomozásba.
Monis 1996-ban menedékjogot kapott Ausztráliában, tíz éve pedig állampolgársági esküt is tehetett. Büntetett előéletű volt, ismerte a terrorelhárítás is, miután 2012-ben már elítélték, amiért becsmérlő leveleket küldött Afganisztánban és Irakban elhunyt ausztrál katonák családjainak. Több szexuális bűncselekmény elkövetése mellett azzal is vádolták, hogy részt vett a volt felesége meggyilkolásában, és a túszejtésre is csak azért indulhatott, mert óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A merénylet előtti héten tért át az iszlám síita irányzatáról a szunnitára.
A 90 oldalas jelentéshez fűzött kommentárjában Tony Abbott ausztrál kormányfő a bevándorlási törvények szigorításáról beszélt. „Nyilvánvaló, hogy a rendszer cserbenhagyott minket" – mondta. Abbott hétfőn egy kifejezetten a nemzetbiztonságról szóló beszédben áll elő az erről szóló javaslataival. Most úgy nyilatkozott, Ausztráliának át kell gondolnia, hol van a határ az egyéni szabadságjogok és a közösség biztonsága között.