Május 1.: sztrájk Görögországban, könnygáz Isztambulban, szélsőjobb Párizsban
Május 1. alkalmából huszonnégy órás általános sztrájkot hirdettek Görögországban a szakszervezetek. A vonatok és a kompok közül egy sem indul el, nagyrészt a városi tömegközlekedés is leállt, a kórházakban csökkentett személyzettel dolgoznak, csak a sürgősségi eseteket látják el. Athénban a parlament előtti Szintagma téren több száz ember vonult fel tiltakozva a közalkalmazottak elbocsátásáról elfogadott hétvégi törvény és a szociális kiadások lefaragása – „a jóléti állam vége” – miatt. A két vezető szakszervezet, a GSEE és az ADEDY szerint a kormányzati intézkedések nemhogy csökkentenék a kirívóan magas, 27 százalékos – a fiatalok körében 60 százalékos – munkanélküliséget, hanem inkább növelik azt. „Az üzenetünk világos: elég abból a politikából, amely az embereket sújtja, és amelytől a szegények csak még szegényebbek lesznek” – hangoztatta Iliasz Illiopulosz ADEDY-főtitkár.
Amióta beütött az államcsőddel fenyegető válság, Görögországban már több mint húsz nagy sztrájkot tartottak az egyre-másra következő megszorítások ellen, érdemi hatása azonban egyiknek sem volt – jegyzi meg ennek kapcsán azonban a BBC, amely szerint Antonisz Szamarasz miniszterelnök hárompárti kormányát kitartásra sarkallhatja az is, hogy az Európai Unióban mostanság egyre kevesebb szó esik arról, hogy Görögországnak el kellene hagynia az eurózónát. Az ortodox húsvét miatt május 1. idén Görögországban nem munkaszüneti nap: sok üzlet nyitva van a megszorítások elleni tüntetések közepette is.
Banglades fővárosában, Dakkában húszezer ember vonult az utcákra az egy héttel ezelőtti, több mint 400 ember életét követelő házomlás felelőseinek a kivégzését követelve. Az indonéz fővárosban, Dzsakartában 55 ezren tüntettek az alacsony fizetések és a kiszervezések ellen. Isztambulban a rohamrendőrök könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták fel az összegyűlt tömeget, amely a hatósági tilalom ellenére gyűlt össze megünnepelni a munka napját. A tilalom hivatalos oka, hogy a tüntetők ne tegyenek kárt a tüntetések hagyományos helyszínében, a központi Taksim térben, ahol most felújítási munkálatok zajlanak. Moszkvában a Vlagyimir Putyin vezette kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatásával a szakszervezetek hetvenezer embert vittek az utcákra.
A spanyol szakszervezetek 80 nagyvárosban szólították tüntetésre a híveiket, Párizs pedig május 1-én a Nemzeti Fronté volt: ahogy a francia szélsőjobb évi hagyományos felvonulásán Marine Le Pen pártelnök mondta, országa a soha véget nem érő megszorítások abszurd politikájában merül el”. A párizsi operaház, a Palais Garnier előtt tartott beszédében Le Pen a francia gazdasági bajokért a külső hatásokra, az Európai Unióra és Németországra hárította a felelősséget, szó szerint arra, hogy „mindig igent mondunk Brüsszelnek, Berlinnek, és természetesen, minden körülmények között a pénzügyi világ fejeseinek”. Annak ellenére, hogy Le Pen nyilvánvalóan utazott azokra, akik egy év alatt kiábrándultak a szocialista elnök, Francois Hollande és kormánya politikájából, a Nemzeti Front gyűlésén kevesebb embert vonzott, mint tavaly, a két elnökválasztási forduló között – írja a New York Times.
De bírálták az Hollande-kormányt a szakszervezetek is; a mélyen megosztott mozgalom több mint száz francia városban hirdetett gyűlést, a legnagyobb, a CGT vezetője pedig a múlt héten nyílt levelet írt, a „Változást most!” kampányszlogent vágva az elnök fejéhez. „A munkások számára semmi nem változott” – hangzik egy részlet Thierry Lepaon leveléből.
