Magyarország nevetséges összeggel támogatná az auschwitzi alapítványt

A haláltábor helyén működő múzeum fenntartási költségeire kellő 120 millió euróból eddig száz gyűlt össze. Németország 60 milliót, Lengyelország tízet, az Egyesült Államok és Franciaország ötöt-ötöt ad, de beszáll Törökország és Ausztrália is. Magyarország négy év után 110 ezer euróval állt elő.

Magyarország vonakodik fizetni Auschwitz megőrzéséért – ahogy csütörtöki számában a Le Monde írja, Piotr Cywinskinek küldetése van. A lengyel történész, az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke négy éve harcol azért a 120 millió euróért, amely a haláltábor helyén működő múzeum fenntartására kell. A két négyzetkilométeres területen 155 épület (közülük néhány nagyon rossz állapotban) és 300 rom van, nem beszélve arról a több ezer tárgyról (cipőkről, táskákról és különféle iratokról), amelyeket itt őriznek. A pénz gyűlik is, huszonhárom ország eddig százmillió eurót ígért: Németország a legtöbbet, hatvanmilliót, Lengyelország tízet, az Egyesült Államok és Franciaország ötöt-ötöt ad, de beszáll Törökország és Ausztrália is. Volt azonban egy ország – írja a francia lap –, amely soha nem ajánlott semmit, és bár közvetlen érintett, húzta az időt, kibúvókat keresve csak ímmel-ámmal tárgyalt: Magyarország. „2009-2010 körül kezdtünk el beszélni a magyar hatóságokhoz. Akkor azt mondták, hogy itt a válság, várni kell néhány évig. Most azt halljuk, tervezik, hogy 110 ezer eurót adnak” – mesélte Cywinski a Le Monde-nak.

Ez – írja a lap – nevetséges összeg más európai országok felajánlásaihoz, de éppenséggel a nemzet múlthoz képest is. „Afféle belső magyar drámáról van szó: szimbolikus értelemben véve Auschwitz a legnagyobb magyar temető a világon” – mondja erről Cywinski. Az auschwitz-birkenaui haláltáborban meggyilkolt 1,1 millió áldozat közül több mint négyszázezer zsidót Magyarországról hurcoltak ide mindössze három hónap alatt, 1944-ben. Lengyel zsidót „csak” háromszázezret öltek meg itt.

A Le Monde emlékeztet Orbán Viktor beszédére a Zsidó Világkongresszus (WJC) budapesti közgyűlésén. Ezen a lap szerint a magyar miniszterelnök azt mondta, „nem akarja, hogy Magyarország a gyűlölet és az antiszemitizmus országa legyen.” De a Zsidó Világkongresszus a harmadik legnagyobb magyarországi politikai erő, a nyíltan antiszemita Jobbik elítését várta – írta a Le Monde. (A WJC hivatalosan is bírálta Orbánt, amiért kihagyta a beszédéből a Jobbikot, a budapesti közgyűlés záróbeszédében azonban Ronald S. Lauder WJC-elnök elnézést kért a magyar kormányfőtől, miután a tudomására jutott, hogy a Jediót Ahronótnak adott múlt pénteki interjúban a miniszterelnök a szélsőjobboldali pártot „valós, növekvő veszélynek” nevezte.)

Magyarország mostanában nyugtalanságot kelt Európában az idegengyűlölet miatt, akkor is, ha emögött nem a kormány áll. „A tolerancia megértést jelent. Az intolerancia tolerálása viszont maga az őrület” – zárja a cikket Guido Westerwelle német külügyminiszter megjegyzésével a Le Monde. Westerwelle ezt azelőtt mondta, hogy hétfőn a WJC-közgyűlés margóján Orbánnal találkozott volna.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.