A lap bécsi tudósítójának tollából az újság belső oldalain közölt első írás bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem tartózkodott Budapesten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének érkezésekor. A német Christoph Rosenberg vezette küldöttségnek július 20-áig kellett "kitapintania a még törékeny Magyarország pulzusát", alig két hónappal a konzervatív (magyar) kormány megalakulása és hat héttel azon piaci zavarok után, amelyeket az új magyar vezetők vészjósló nyilatkozatai okoztak. A Le Monde szerint Orbán, a labradúgás szerelmese "inkább Dél-Afrikába utazott a világbajnoki döntő megtekintésére". A lap szerint az egyszerre érzelmi és számításból hozott döntés leleplezi az áprilisi választásokon hatalomra jutott Fidesz által hangoztatott "nemzeti forradalom" rejtett vonulatait. A konzervatív párt átformálja a magyar demokráciát, alig törődve az Európai Unió (EU) vagy a nemzetközi intézmények követeléseivel.

Az újság szerint az IMF ellenőrei - akik azt akarták ellenőrizni, hogy Magyarország teljesíti-e az EU és az IMF által Magyarországnak 2008 végén, az ország csődjének elkerülése érdekében nyújtott hitelnek az előző szocialista kormánnyal megtárgyalt feltételeit - alig tudtak szót érteni az új magyar kormányzattal. Az ellenőrök határozott kötelezettségvállalást várnak Magyarországtól arra nézve, hogy az idei évre 3,8 százalékban maximált GDP-arányos államháztartási hiányt jövőre 3 százalékra szorítja le. Egy ilyen megszorítás azonban - idézte a Le Monde a Pester Lloyd című német újság véleményét - azzal járna, hogy az Orbán-kormánynak le kellene mondania a június végén bejelentett gazdasági program kulcsfontosságú elemeiről, többek között a választóknak régóta ígért adócsökkentésről. A Le Monde hozzátette: a Fidesz a költségvetés talpra állítása érdekében 2013-ig évi 200 milliárd forintos adót vetne ki a bankokra és a pénzintézetekre, ami a GDP 0,8 százalékának felelne meg. Ez valóságos lázongást váltott ki a magyar piac 80 százalékát ellenőrző külföldi bankokban - írta a lap.

Az újság szerint a külföldi bankokat nem csupán a más európai országokhoz képest súlyos érvágás nagysága sérti, hanem az is, hogy Fidesz-közeli üzletemberek által vezetett néhány pénzintézet mentesülne az adó alól. A Le Monde kitért arra is, hogy az Európai Központi Bankot aggasztja az Orbán-kormány által a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András ellen indított "kamatlábháború". Az újság megjegyezte, hogy Simor feddhetetlenségét megkérdőjelezték és - a lap fogalmazása szerint - Simor fizetését 75 százalékkal 2 millió forintra csökkentették, megtorlásul amiatt, hogy ellenállt a "gazdasági és pénzügyminiszter" újabb kamatlábcsökkentést célzó törekvésének. A Le Monde megállapítása szerint nehéz féken tartani a "buldózer erejével bíró" Fidesz képviselőinek lázas törvényalkotási igyekezetét: május közepe óta több mint 70 jogszabályt fogadtak el, köztük féltucat alkotmánymódosítást. Ezek egyike felhatalmazza a kormányt a köztisztviselők indoklás - és az újság fogalmazása szerint - szinte végkielégítés nélküli elbocsátására, ez utóbbit ugyanis - mint írta a lap - 98 százalékos adó sújtja. A lap kitért arra is, hogy két hónap alatt tisztségviselők százait váltották le és cserélték le az új kormány szempontjából megbízhatóbb személyekre a közszférában. A "kiterjedt tisztogatás" a hadsereget, a rendőrséget és számos közintézményt is érintett - tette hozzá az újság, amely ezek közül többet felsorolt.

A Le Monde megjegyezte, hogy a kormány most Orbán két hivatali elődjét, a szocialista Gyurcsány Ferencet és a pártonkívüli, technokrata Bajnai Gordont támadja. A lap felidézte Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos megbízatását, és megjegyezte, hogy a Népszava szerint az októberi önkormányzati választások előtt vizsgálat indulhat Gyurcsány és Bajnai ellen.

A Le Monde idézte Karsai László történészt, aki nagyon veszedelmesnek nevezte a magyarországi történéseket, és úgy vélte, "Putyin- és Medvegyev-féle demokrácia van születőben, a tehetetlenség légkörében". "A mindenre kiterjedő ellenőrzés előtti utolsó akadályt az Alkotmánybíróság jelenti. Ha a következő alkotmánybírákat, akik a jobboldal iránt mélyen elkötelezett személyiségek lesznek, életük végéig terjedő időszakra választják meg - ilyen szándékot tulajdonítanak a (parlamenti) többségnek - az a demokráciánk vége lesz" - idézte a történészt a lap.

Az újság másik írásában ismertette, hogy a Fidesz az egykori "liberális, radikális és alternatív" pártból miként vált konzervatív politikai erővé. Kitért arra, hogy a Transparency International nemzetközi szervezet kifogásolta Domokos László Fidesz-képviselőnek az Állami Számvevőszék élére történt megválasztását, s az alkotmánybírók megválasztásának új módját. Megjegyezte, hogy a Fidesz június végén a "két, túlságosan vitatott törvény aláírását elutasító" Sólyom László köztársasági elnököt a "jobban idomuló Schmitt Pállal váltotta fel". A lap többek között kitért arra is, hogy a szocialisták a "sztálini gyakorlat visszatérésének" tekintik a Nemzeti Egyetértés Nyilatkozatának (sic) a középületekben történő kifüggesztését és tiltakozásul javasolták, kötelezően függesszék ki az osztálytermekben a "Fidesz nagy vezetőjének" képmását; a nyilatkozat kifüggesztése nyomán "szovjet stílusú" paródiák burjánzottak az interneten, Orbán Viktor azonban nem enged az erre vonatkozó előírásból.